Kár a múltba visszamenni, eltörhetik a szíved.
Rájöhetsz, hogy csak neked szép, mi akkor történt veled.
Rég lezárt érzést felnyitni, tévedésbõl sem lehet,
összetörhet egy drága kép, mi akkor fontos volt neked.
Dédelgetett érzéseid, egy szótól elvesztheted,
mi akkor volt lezártad rég, ne tépd fel a sebeket.
Szavadra már nem szomjazik, nem érdekli életed.
Nem lett õ más mint álomkép,
õ a múlt a jövõ nem adja vissza õt neked.
marica - február 05 2008 20:03:25
Kedves Jolanda! Ez a versed nagyon-nagyon megérintett.
Köszönöm, hogy olvashattam!
Mindenkinek ajánlom. De mi van ha .............. lehet, hogy Ö is.
Szeretettel: Marka
kormi37 - február 06 2008 07:38:03
Gyönyörû a versed. Szép de szomorú. A múltat nem kell azért kitörölni, mindenkinek a legkében van benne amíg él. Nagyon tetszik.
Írj még, ha kérhetlek!! Szeretettel:Kormi
laszlo1988 - február 06 2008 19:20:08
A fájdalom hozza ki mindig a jobb sorokat az emberbõl.Veled is ez történt.Igaza van Korminak.Lépj tovább a múlton,de azért õrizd meg-fõleg a szépet.Fel a fejjel kérlek...
