|
Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

A legnagyobb darab volt az az áldott,
és egész évben, ha volt is, hiányzott,
még emlékszem pár óriás darabra,
a disznóvágáskor született nagyra,
még langy volt és még párállott a lelke,
mikor a böllér tűrhetősre szelte,
a bontóasztalon feküdt a kézre,
hol sót dörzsöltek minden pötty izébe,
volt türelem, még értés elegendő,
majd fél disznót nyelt tartósra a teknő,
nagy, fehér abrosz óvta a világtól,
mint napfénytől a gyermeket a jászol,
a só meg tette ezeréves dolgát,
s jó hónapig csak levével locsolták,
majd füstre járt, hogy gyürkülős ízt kapjon,
s a várt időre lassúdan kifagyjon,
csak pár nap volt és fölkerült a rúdra,
ott lógalózott, étvágyamat nyúzva,
s csak akkor kaptam igazán erőre,
ha kanyarított jó anyám belőle. |
|
|
- január 06 2014 10:06:17
Kedves Mityka!
Gratulálok!
Már az olvasásra
össze fut a nyál a számba
Emlékezem a zamatára
izére és illatára
békebeli szép világra!
Köszönöm! |
- január 06 2014 17:30:17
Kedves Mityka!
Itt is szeretettel olvastam versedet! Én is mindig nagyon szerettem a parasztsonkát. Sokáig volt is részem a sok "disznóság" evésében, mert disznót is mindig tartottunk a sok más háziállattal együtt!
Kevés olyan dolog van, amit verseidből ne ismernék, de én nem tudnék ilyen szépen írni róluk!
Szeretettel: Zsuzsa
    |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 18. vasárnap, Erik, Alexandra napja van. Holnap Ivó, Milán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|