|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Búcsúzom hát tõled kedvesem,
s mikor az elsõ napsugarak érintik testedet,
én már nem leszek melletted.
Nem fogod érezni testem melegét, se lelkem bátorítását.
De ne aggódj, itt hagyom neked a számomra a legfontosabbat a szívem.
A telihold világítja meg mezítelen testünket, mit csak a gyûrött lepedõ fed el.
Csukott szemhéjadra és ajkaidra egy utolsó csókot lehelek, és felkelek.
Magamra öltöm ruháim, és útra készen állok.
Bár ez oly nehéz, az ajtóból visszatekintve nézem minden porcikádat, mit már jól ismerek.
Szemem kiszáradt, egyetlen könnycseppre képes, mit nem törlök le, hagyom hogy tovább guruljon az arcomon.
Kitárom az ajtót, és a ködbe veszek.
Nem nézek vissza, s tudom, hogy ennek így kell lennie.
Szeretlek, de te észrevétlenül elárultál, és most betelt a pohár.
További jó éjszakát kedvesem... |
|
|
- február 06 2008 07:31:56
Szép a versed. Gratulálok. Nekem tetszik. Szeretettel:Kormi |
- február 06 2008 07:40:16
Szépen, ügyesen elbeszélted, leírtad, bele is képzeltem magam a szituációba. Csak...csak valahogy fura maga a szerkezete. Bocsi a kikacoskodásért
Zoli |
- február 06 2008 09:39:14
Szép búcsúzás, szomorú történet. |
- február 06 2008 20:20:01
Nagyon köszönöm szépen a hozzászólásokat mindenkitõl!!Én örülök hogy ennyire tetszik az írásom!Nem haragszok azokra sem akik kukacoskodtak hisz nekem csak jót akarnak!Üdv:Eve |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. július 03. csütörtök,
Kornél, Soma napja van.
Holnap Ulrik napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
