|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Később
Egyszer, mikor végre sok lesz az Időm
ha majd nem rohan el mellettem bután -
órám sem fújja el folyton perc-gyufám
cirógat inkább lángján, társhoz illőn
és lelkem engedi rossz szemem látni...
nem csak a napok görcsfeszes húrjait -
csupán rózsákat, mint nyitnak pírjaik
rőtszirmú pillét, mi bábjából száll ki
s kezemre reppenten örül, mert élhet.
Röpke lepkesors...gondolom tán akkor -
éppen én...világ-fanyalgó kalandor...
míg ő kokettál egy csipetnyi létnek.
Később...sír felém számos levél búja
zölderektől fosztott foltos szenvedés -
mindinkább aláhull, s velem szembenéz
mintha tőlem várna batyut, búcsúba'.
Mit adhatnék én? Jó szót kísérőnek...?
Hisz mesélhetném, az Elmúlás szilárd -
ettől erősebb, mi legyen, az kizárt!
Innen osztják szét mind, a Kilépőket.
S...mivel továbbra is ráérek nagyon...
szólongatnak kedvesen pompás színek -
melyekből innen-onnan kicsit csípek
az öszhatást csodálón, félig vakon.
Hiszem, mikor már többet ad az Időm
belőlem pont annyival lesz kevesebb -
korcsan réved szemem, amely nevetett
és fülem csendje kong sarkatlan cipőn.
|
|
|
- január 19 2014 13:48:06
formailag is jól megoldott! |
- január 19 2014 14:15:31
Kedves Éva!
Átrágtam magam, át és éreztem, el is fáradtam. Persze, a kerti munkára gondolok, ahol nem csak nézegetni kell, hanem dolgozni is, amit tegnap épp csináltam.
Ez is egy "jelzés", amit nehezen vesz az ember tudomásul.
Versed tetszik és kívánok nagy lelkesedést, még nagyon sokáig.
Szeretettel: Viola   |
- január 19 2014 15:54:50
Kedves Éva!
Én kívánom Neked, hogy ne legyen belőled akkor sem kevesebb, ha már többet az az Időd!
Mi, akik már nyugdíjasok lehettünk, sokkal többet tudunk dolgozni a saját portánkon, és csakis magunknak, mint amikor még aktív dolgozók voltunk!
Lehet, hogy már lassabban megyünk ("Lassul a láb és lassul a kéz is" - saját vers), s talán éppen azért tart egy-egy munkafolyamat számunkra sokkal tovább, de én mégis azt tapasztalom, hogy jól kitölti a nyugdíjas éveinket, időnket, és legalább nem unatkozunk!
Kívánom Neked, úgy, ahogy magamnak is, hogy továbbra is érj rá nagyon és még sokáig élvezd a csodás természetet, annak minden szépségével!
Versedhez én is gratulálok!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- január 19 2014 17:56:49
Kedves Éva!
Az idő ad és elvesz.
MIRE VAN IDŐNK? LEGINKÁBB A SZERETETRE.
TETSZIK, REMEK VERSET ÍRTÁL, GRATULÁLOK: MARIA  |
- január 19 2014 19:12:02
Kedves István! Nagyon örülök, hogy olvastál és jónak tartod ezt a kis lélek-szösszenetet. Köszönöm szépen! Éva |
- január 19 2014 19:14:38
Viola drága!
Köszönöm szépen az értő, figyelmes olvasást...fárasztó munka után biztosan jólesik kicsit "lazítani". Nekünk is több helyen volt kertünk-udvarunk...ez mostanában hiánycikk felénk.  Szeretettel láttalak. Éva |
- január 19 2014 19:19:13
Zsuzsa kedves!
Neked is nagyon örültem és hálásan köszönöm a látogatásodat.
Sajnos nekem nincs "portám", úgyhogy...ha netán megérem a nyugdíjas kort, akkor sem igazán lesz hol elbíbelődnöm. De...biztosan megtalálom a módját, hogy észrevegyem majd a szépet, ha...még fogok látni.  Szavaid igazán jólestek, ölellek szeretettel. Éva |
- január 19 2014 19:23:11
Drága Mária!
Örömmel hallom, hogy szívesen olvastad. Őszintén köszönöm a kedvességedet és elismerésedet. Nagyon sokat jelent nekem.
Igen...ahhoz nem kellenek különleges dolgok és tárgyak, hogy...szerethessünk. Ha ez belefér az időnkbe...annál nem lehet csodásabb semmi. Igazad van.
Szeretettel. Éva |
- január 19 2014 19:24:41
Manon kedves!
Hálásan köszönöm megtisztelő hozzászólásodat. Nagyon örülök, hogy jöttél. Üdv. Éva |
- január 20 2014 15:37:37
nagyon szép...az ölelkező sorok is |
- január 22 2014 00:18:12
Szia mse!
Jólesik kedvességed, figyelmed. Nagyon szépen köszönöm mindkettőt. Szeretettel. Éva |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
