|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Az életben, ebben a rejtélyben
Talán csak egy számít: hogy látlak.
EZ az, mi fut legbelülről, a kéregben;
Sötétben, fényben, szüntelen csak várlak.
Szavaid nem hang által hallom,
Mégis mind elér, s átmelegít;
Forró szélként, elsöprő nyugalom,
Mi a hanyatló napokon átsegít.
Az vagy nekem, mint víz a szomjasnak
Élet, mi be van aranyozva a jósággal,
S te sosem látsz engem szánalmasnak;
Gyámoltalan, ami vagyok, foltozod bátorsággal...
Köszönöm hát lényed, óvó léted,
Mi volt, s van az örökléttől fogva
Az erőm vagy a jajban, vérted,
Pajzsod, kardod véd, soha nem hátrálva. |
|
|
- január 26 2014 10:48:43
Remek ..gratulálok Róza |
- január 26 2014 12:54:42
Kedves Bettany!
Nagyon szép vers, szépen megfogalmazva. Nekem mégis a két utolsó versszak tetszik a legjobban!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- február 15 2014 10:20:47
Tetszett. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
