Ez ma egy kegyetlen hajnal,
de már virrad a dallal,mert tudom ma láthatom
és szívembe zárhatom
kegyetlen az út
a boldogság jó mélyre bújt
de már itt áll elöttem
a mélybe zuhantam
magasba repültem
mert hallottam egy csodás dallamot
egy éneket mit csak ö tudhatott
amit már minden nap hallhatok
s néha mosollyal az arcomon sírhatok
köszönöm!:boldog vagyok
Nice_girl - július 16 2007 15:30:29
köszönöm a hozzászólásod....igen,bár ez azóta má egy új szerelem...akinek a verset irtam ö csak egy fellángolás volt menekülés....fény a sötétségben!majd igyekszem olyanokat is feltenni,amit akkor irtam mikor igazán szerelmes voltam csak sajnos nincs itthon az a füzet...de idö kérdése..
