|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,231
|
|
Karod az oltalom, elrejtő pamlagom.
Már nem fáj. Átkarol, megölel, s úgy dalol.
A szív sem reszkető. Jóllakott szerető;
nyugalmat früstökölt. Feszített víztükör
elernyedt, kisimult...fényedben tündököl.
Mosollyal szendergő, lágy kovászos teknő
Szuszogón, szunnyadón, boldogság-teremtő...
Hólyagos kalács is, illatos kenyérrel,
ahol a boldogság minden nap ebédel...
Merengek, de szép ez! Álom csak, felébreszt?
Ébrednék, de félek. Szárnyalj még te lélek...
|
|
|
- január 28 2014 20:35:08
Barna kedves, kívánom Neked, hogy a versed mondanivalója ne "csak" álom legyen, hanem valóság. Ha pedig nem valóság, tedd azzá! Mondom én az örök optimista!
Sok-sok szeretettel ölellek: Évi  |
- január 29 2014 08:51:21
Jó lett!
Elismeréssel: Feri  |
- január 29 2014 19:16:06
Kedves barnaby!Nagyon tetszett a versed!Sajnos tudom hogy mit érezhetsz...
Üdv.:Eve |
- január 29 2014 20:13:36
Nagyon gyönyörű vers!! Gratulálok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. november 12. csütörtök,
Jónás, Renátó napja van.
Holnap Szilvia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
