|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Vártam Rá egy varázslatos hajnalon
kicsi szíve, az enyémmel dobbant,
nem sokára, a kezemben tarthatom
anyai ösztön lelkembe robbant!
Kisfiam, már sírod is a bánatod,,
édesanyád letörli a könnyed,
sírok veled, mert nekem is fáj nagyon,
de itt vagy velem nekem is könnyebb.
Elringatlak és mellemet én adom,
szívd magadba a csodás "életet"
aludj így kedves, mosolyogj én hagyom
míg élsz, én mindentől megvédelek!
Mosolyogj apádra, mi vagyunk Neked,
kiknek a génjeit örökölted
hajtsd felénk a picike, buksi fejed
lágy zene szól, úgy vártuk jöttödet!
"Itt vagy velem, mint egy új remény,
az éjszakát felváltja a fény,
csak egy perce élsz, mégis annyian
hisznek Neked, édes kisfiam" |
|
|
- február 04 2014 03:36:19
Nagyon szép és megható!..az anyai szeretet himnusza!.. |
- február 04 2014 04:10:18
Köszönöm szépen drága Lyza, hogy olvastál. Én úgy gondolom, hogy ez az az érzés, amit mi nők, anyák egyformán éjük át, hiszen egy gyermek születése, minden anyának ugyanaz az érzés...persze, aki szereti a gyerekeket, de általában minden anya szereti...
Szeretettel: Évi  |
- február 04 2014 04:12:17
Természetesen ÉLJÜK, kimaradt egy betű, elnézést... |
- február 04 2014 06:17:00
Kedves Évi!
Gyönyörű, szívből jövő sorok. Az anyaság csodálatos, akinek megadatott mindez, az biztosan ugyanígy érez. Egy édesanya mindennapjait gyermeke születése, nevelése, teszi boldoggá. Örömmel olvastalak, mint édesanya, a zene és vers harmóniája fokozta az összhatást.
Szeretettel: Vali. |
- február 04 2014 07:00:11
Tudod, kedves Valikám, Cserháti Zsuzsának ez a dala a fiam és az én kedvenc dalunk. Tizenhat éves korától napjainkig minden születésnapján meghallgatjuk és együtt sírunk, örömünkben természetesen. Amikor nem egy városban laktunk, akkor is felhívtuk egymást, és telefonon keresztül is meghallgattuk ezt a számot. Egy anyának minden gyermeke fontos, de az elsőszülött - aki ráadásul fiú -, az valahogy más érzés, mint a többi gyerek. Legalábbis nekem. Mi egyébként is fiút "terveztünk" elsőnek, és másodiknak a kislányt. (És összejött, így, ebben a sorrendben)
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem egyformán szeretem őket. De olyan apropóból terveztük így, hogy azért legyen az első fiú, hogy tudjon vigyázni a kis húgára majd a serdülőkor küszöbén.
No persze, ez lehet, hogy hülyeség, mert egy nővér is ugyanúgy tud vigyázni az öcsikéjére...ezt most már tudom, de tizenévesen még nem erről fogalmam. Igen, az anyaság csodálatos érzés, és őszintén sajnálom - és természetesen maximálisan meg tudom érteni - azokat a nőket, akiknek nincs gyermekük. Mert én úgy gondolom, hogy egy nő két dologért az életében mindenre képes. Az egyik, hogy legyen gyereke, no és azért is, hogy ne legyen.
Köszönöm szépen kedves, bölcs szavaidat. Azt tudom, ha újra kezdhetném, akkor is így tervezném.No és egy harmadikat megkockáztatnék, ha nem különneműek lennének.
Szeretettel: Évi |
- február 04 2014 07:53:46
Gratulálok szép és kedves versedhez Évi! |
- február 04 2014 08:01:20
Köszönöm szépen Csabi, hogy olvastál!
Szeretettel: Évi |
- február 04 2014 08:35:38
Kedves Évikém...gratulálok szép versedhez. Róza |
- február 04 2014 10:15:45
Kedves Évike!
Gyönyörű nosztalgikus versedet örömmel olvastam. Hiszen tudom, mindannyiunk tudja, hogy életünk egyik legszebb, legcsodálatosabb eseménye az, amikor gyermekünk születik, és karjainkba vehetjük! Én is nagyon sajnálom azokat a nőket, akiknek nem születhet gyermekük (bár a mai orvostudomány mindent elkövet azért, hogy ezt az állapotot megszüntesse!), és szánni tudom azokat, akiknek ugyan születik (nem is egy) és még sem tudják őket igazán szeretni. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy a Jóisten miért nem tudja, hogy kikből lesznek szerető jó anyák, s csak oda születne gyermek!
Szeretettel olvastam: Zsuzsa
|
- február 04 2014 11:10:17
Köszönöm szépen Rózsika, hogy olvastál.
Szeretettel: Évi |
- február 04 2014 11:18:15
Igen, kedves Zsuzsikám, igazad van - mint mindig -,az anyasággal kapcsolatosan, hiszen van aki nem érzi, hogy mit jelent egy gyermek az életében, nem érzi a felelősséget és inkább idegenek kezére adja, sorsára hagyva (GYIVI). Amely bekövetkezhet szándékosan is, vagy önhibáján kívül is. Bár manapság annyiféleképpen lehet születést szabályozni, mint égen a csillag, csak oda kell figyelni. Negyven, hatvan évvel ezelőtt sokkal nehezebb volt ezt a gondot a nőknek megoldani, persze, ha ez gondot jelentett. Igen, vannak nagycsaládok, akik nagyon szépen, szeretetben élnek, de az ellenkezője is igaz, amikor anyagi érdekből szülnek a családi pótlék végett. Tudod, hogy kikről beszélek.
Nagyon szépen köszönöm értékes hozzászólásodat.
Szeretettel: Évi |
- február 04 2014 12:46:26
Évikém!
Nemcsak a versedet, de a hozzászólásokat is olvastam.
Meghatódtam, mert az érzéseim azonosak az én fiam, gyermekeim iránt.
Szeretettel, baráti öleléssel: Maria |
- február 04 2014 12:56:35
Igazi anyai szeretet árad versedből, drága Évikém.
Szívem melegével most én ölellek Téged és a kisfiad: Mila |
- február 04 2014 13:19:22
Marikám!
Tudtam, hogy a Te érzéseid (is) ilyenek a gyermekeid iránt, mint az enyémek. Egyébként érdekes dolog ez, ha különneműek a gyerekek. Az ember megtapasztalja mindkét nem fejlődését születésüktől kezdve, megismeri mindkét nem pszichéjét, mely nem ugyanaz.
A serdülő korukig, az ellenkező nemű szülőhöz "vonzódtak"
inkább - legalábbis nálunk így volt -, majd amikor jöttek a nagy szerelmek, a csalódások, netán nemiségük kibontakozásával kapcsolatosan is, akkor fordult a kocka.A lányunk totálisan felém, a fiúnk az apja felé orientálódott jobban. De az tény - és most visszautalok tegnapi versemre -, hogy ha bánat, szerelmi csalódás érte őket, a NŐhöz - Hozzám, az anyjukhoz - fordultak inkább. És ezért is írtam a tegnapi versemben, hogy minden kapcsolat a NŐTŐL függ, mert a női lélek csodálatos, a férfi is, csak az más.
Már megint sokat beszélek, de talán nem baj.
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
Baráti ölelésem: Évi |
- február 04 2014 13:32:15
Kedves Sanyi!
Köszönöm szépen, hogy olvastál, és a véleményednek külön örülök, hogy így látod.
Szeretettel: Évi |
- február 04 2014 13:35:00
Drága Marám!
Nagyon szépen köszönöm kedves, megható szavaidat, a kis(nagy)fiam nevében is. Tudom, érzem, hogy Te (is) nagyon jó lélek vagy.
Szeretettel ölellek: Évi. |
- február 04 2014 14:46:49
A téma vissza- visszatérhet
és ez természetes dolog!
Örömmel olvastam!
Kata |
- február 04 2014 15:02:00
Igen, kedves Katica, ezek emberi dolgok, napjaink, életünk, ezt is meg kell írni, "vissza-visszatérő téma" és tényleg természetes dolog. Lehet, hogy valaki azt mondja, hogy közhely, elcsépelt szavak, de akkor is az életünk része. Egy kisgyerek, ha megszületik, cseperedik, szemünk fénye, életünk értelme, hogyne...kellene róla írni, hisz anyának lenni legalább olyan szép, mint NŐNEK...
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
Szeretettel: Évi |
- február 05 2014 11:21:33
Évikém Kedves!
Nagyon szép, csodálatos érzésekkel teli versedet nagy szeretettel olvastam. Szívből gratulálok - ölelve szeretettel - Szfűz |
- február 05 2014 12:54:55
Köszönöm szépen kedves Margitka, hogy olvastál.
Szeretettel ölellek: Évi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 19. szombat,
Emma napja van.
Holnap Konrád, Tivadar napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
