|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mintha most látnálak először,
úgy leslek egy bokor mögül.
Akár kamaszként, a tóban meztelenül
lubickoló nőket, kíváncsian, szemérmetlenül.
Szinte lebegsz a kertben.
Magadba szívod a rózsák illatát,
feléd hajlanak az almafák,
derekuk roppan a szélben.
Kibontott hajad, mint
távoli madárcsapat, száll az égen.
Szárnyaikra, rebbenő
ezüst csillogást fest a múló idő.
Félek, elolvad a szerelem.
Feloldódik, mint alkonyi Nap
az esti felhők között,
aztán a szenvedély egy nap
meghal a hegyek kékje fölött.
Ma virrasztok, őrzöm az álmod
és a szerelmet, ezt a ritka virágot.
Közben a csend fátyla mögül úgy nézlek,
mintha csak néhány perce ismernélek. |
|
|
- február 06 2014 09:35:07
Nagyon szép..szeretem vers..Róza |
- február 06 2014 17:53:49
Nagyon szép versedhez gratulálok!! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
