|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Jártam, a jéghideg, megfagyott hajnalon,
szendergő álmodban, halkan és andalgón.
Mordult egyet szívem, hatalmas kő húrja.
Szépséged nagyságát, álomra váltotta.
Didergett a lányka, megfagyott álmában,
meglátta a legényt, szívének vágyában.
Felolvadt a jégcsap, a zizegő szobáról,
álomittas csendben, örökre varázsol.
Most is varázsolna, ha nem itatna csendet.
az ártatlan, angyali, ici-pici gyermek.
Karjaimban leány, mámorában ernyed,
elaludt a Világ, s a megfáradt emberek.
Szobában most nagy csend, pihe-puha álom.
angyalok vigyázzák, serényen, kitartón.
Halkuló morajlás, felcsendül egy ének.
lágyan fülembe jut, s itt vége a mesének..... |
|
|
- február 06 2014 09:38:30
Szépen meséltél...gratulálok Róza |
- február 06 2014 10:08:06
Köszönöm! Zsolesz |
- február 06 2014 17:59:19
Nagyon szép rímekkel teli versedhez gratulálok neked! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek,
Dénes napja van.
Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
