|
 Vendég: 111
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hófehér szemcsékkel birkózom meg, nap mint nap,
Sokat rakok szitámba, amennyi kell halomba.
A nemes gombák tömegével kevergetem még,
S a tiszta víz segít, hogy összeálljon a megsózott pép.
Gyúrom ököllel, pedig mérges sem vagyok,
Addig dagasztok, míg meg nem izzadok.
Mikor a kezemrõl lemállik, kerekre formálom,
Terítõvel takarom, a kelést kivárom.
Hófehér búbos áll a sarokban, éhesen,
Tenni kell még fát a tûzre, hogy éghessen.
Forró lett a kemence, a tészta is megkelt,
Gyomra mindjárt tömve lesz, mert,
Lapátra teszem, mint Jancsi a boszorkát,
Vízzel hintem, majd sütöm egy órán át.
Aranybarna lett a hófehér szemcsékbõl,
A kemence tette teljes szívébõl.
Életét az élesztõ a kemencében felejtette,
Bélzetének ízét a só átengedte.
Vess keresztet késsel az aljára, mielõtt megszelnéd,
Mondj imát a teremtõnek, mielõtt megennéd. |
|
|
- február 07 2008 09:40:01
Hmm.. Ezt ügyesen leírtad, már itt is érzem az illatát az orromban. |
- február 07 2008 09:46:02
Illatos incsikladó verset írtál kedves sancho4
Étvagg gerjeszõ!
moszt legszivesebben törnék belõle egy darabot, De dísze ékessége nemengedi:9
Gratulálok!
Köszönezzel: Marika |
- február 07 2008 14:15:00
Szép a versed. Én is csatlakozhatok enni? Éhes lettem.
Szeretettel:Kormi |
- június 05 2010 18:22:14
Sancho! Megkerestem, megtaláltam, elolvastam, megcsodáltam.
Nagyon tetszett gratulálok: Pircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
