|
Vendég: 101
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Vajon emlékezünk-e majd történetünkre,
banális kezdetére ott a padon,
hol összeért homlokunk forró tükre,
emlékképeim most összerakom.
Emlékszel a vadcseresznye porzójára,
a fehér nyárfára, hol parázs szitált,
az akkori szikrázó napsugárra,
szívünk abban a percben, hogy kalapált?
Minden kezdet sokasodni akar,
termékenyíteni vagy termékenyülni,
hol a tavasz porzója bibét takar,
s a megújulás új egyedet szülni.
Virágzott minden, pollenjeik hulltak,
a szél szerte hordta az élet porát,
a szánk, a szemünk felé fordultak,
s csak hullt a virágzó sokaság.
Beszéd közben aranya lepte ajkunk,
szemünkben a ki nem mondott szavak,
kerestük őket, talán kicsit csaltunk,
vagy a sárga ködtől belénk szorult, ragadt.
Vajon emlékezünk-e majd történetünkre,
banális kezdetére ott a padon,
hol összeért homlokunk forró tükre,
emlékképeim most jobb, ha hagyom.
Álmodva késleltetjük vágyainkat,
a lappangó aranysárga porban,
erdők lehetnénk, hajlítva ágainkat,
vagy netán soha nem létezők, soha nem is voltak. |
|
|
- február 17 2014 06:10:59
Milyen gyönyörű versre ihletett Téged is kedves iytop egy régi pad.
Emlékek törnek elő, s megszépítik életünket.Mert emlékezni jó...
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi |
- február 17 2014 08:16:02
Talán az egyik legszínvonalasabb versedet olvastam!
Minden részében megfogott! Ámulok....
Kedves Elemér! ezért érdemes verset írni!
szeretettel: szisz |
- február 17 2014 10:14:22
Szeretettel gratulálok: Mila |
- február 17 2014 10:58:57
Nagyon szép....szeretem vers,gratulálok Róza |
- február 17 2014 11:10:03
Kedves Elemér!
Az emlékek örökké szívünkben élnek. Gratulálok szép versedhez. Szeretettel - Szfűz |
- február 17 2014 15:46:23
Kedves Elemér!
A padok hallgatnak, versed beszél!
Csodaszép írás, gratulálok: Maria |
- február 17 2014 17:27:33
Nagyon szép !
tetszik |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|