|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Asszonyok....
Írta Miklós Csaba .
Asszonyok hosszú sora
lassú lépésben haladva,
megy a sivár sivatagban
éhesen, szomjtól kínozva
reménytelenség az útja
innen , nincs visszaút
Most meg kell állnod
tilos tovább menned
számolások éjszakája
egyszer rákerül sora,
minden egy emberre
kell számolnia Istennel
saját lelki ismeretével
Istenbe vetett hitével
önnön lelki erejével,
ősei táltos ítéletével !
Kérdezik mi amid van
mitől válsz legelsőn ?
Az anya minden pénzét
átadja, ékszerét,kincsét
egészségét,végül életét
hogy gyermekét éltesse
|
|
|
- február 23 2014 00:39:04
különös vers..tetszett |
- február 23 2014 09:46:37
Kedves Csaba!
Szomorkás, amiről írtál, itt is szívesen olvastalak!
Bizony az anyák inkább az életüket adnák legtöbbször, amikor gyermekeiktől meg kell válniuk, vagy választaniuk kell, hogy mit adnának oda "legelsőbb" kincseikből, mert hiszen tudjuk mindannyian, hogy az anyáknak a gyermekeik a legnagyobb kincsük! Akiknek nem az, azok nem is nevezhetők édesanyáknak, legfeljebb szülőanyáknak.
Átérzem azoknak az anyáknak, szülőknek a sorsát, akik már veszítettek el gyermeket, mert abba soha nem lehet beletörődni, belenyugodni. De egyikőnk sem tudja átadni saját keresztjét a másiknak! Az én kedves szinte korombéli szomszédasszonyom (volt iskolatársam) a férjét is elveszítette fiatalon, s egy-két éven belül mindkét fiúgyermekét, betegség miatt. Nagyon fájdalmas dolog ez, nem tudok a lelkébe látni, de fájdalmát sem tudom átvállalni.
A Ti fájdalmatokat sem tudja más átvállalni, csak együtt tud Veletek érezni, ahogy én magam is.
Szeretettel olvastalak: Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 01. szombat,
Boglárka napja van.
Holnap Lehel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
