|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Mikor eljegyzett, s magával vitt a halál,
Az õ országában félve, feszengve állsz.
Nem látod az utat, nincs csillag, nem vezet
Kétségek gyötrönek, vajh most hol a helyed.
Szuroksötét ölel, nincs ki fogja kezed
Tested már nincs, csak emlékkép vezet
Egykor mily boldogság és öröm volt
Mert ott volt veled õ, s lágyan átkarolt.
Most itt állsz a sötétben, nincs visszaút
Kiáltanál! Gyere! De nem enged! Visszahúz!
Bõröd érzékeli hideg tekintetét
Ajkadon érzed hûvös lehelletét.
Elvitt magával, csak magának akar
Hiába futsz, utolér s fogva tart.
Érzed hogy gyenge vagy, megadod magad
Nyújtod felé kezed, s te tudod, hogy övé vagy. |
|
|
- február 08 2008 06:57:58
Félelmetes! Brrrr!
Én az oda vezetõ utat látom ilyennek, és nincs egy ösvény ami levezetne róla. mikor a kezemet nyujtom az már szépolyan mint az eljegyzés és hamar kimondjuk a boldogító igent.
Kedve s%1! Remek vers, mert elindítjía a fantáziát, lehet rajta gondolkodni.
De Jha már ott jártál, Jó, hogy visszajöttél mind ezt elmondani nekünk.
Köszönet érte!
 Marika |
- február 08 2008 08:25:33
Jujj! Ne járj ilyen helyeken, találd meg az utadat!! A rossz felé nehúzz, csak a jó felé. Itt légy velünk, remélem itt vagy???
Köszi hogy olvashattam én is.
Szeretettel:Kormi |
- február 08 2008 09:12:07
Az ember panaszos sírással születik meg, ám a boldog öröm mosolyával kellene meghalnia. Ez egy Isteni aforizma. El kellene gondolkodni miért mondja nekünk ezt a "Nagy Mester"
Idézek egy másikat. Ne gondolkozz a halálról, ez csak az élet egy eseménye! Gondolkozz Istenrõl, aki minden élet mestere.
Sok könyvben olvastam olyan emberek nyilatkozatát akik meg tapasztalták a haláluk élményét. Sokan nem akartak visszajönni ide a Földre. De vissza kellett jönniük mert a feladatukat nem látták még el. Ezeket csak vigasztalás képpen írtam le Neked azért, hogy elûzzem a félelmedet. Szeretettel Babian |
- február 08 2008 14:07:46
A halál az anyagba ragadt ember számára félelmetesnek tûnik, a lélek számára viszont feloldozást jelent, szabadulást.
"A születés a pusztulás kezdete; a pusztulás a születésé. Ami végzõdik, az kezdõdik; ami kezdõdik, annak egyszer vége is lesz."
Ezen érdemes elgondolkozni.
Mindenesetre tetszett a versed, szép formába öntötted |
- február 08 2008 19:14:24
Köszönöm, a kedves hozzászólásotokat. Mindenkinek
Megszeretném jegyezni, Hogy az élet útvesztõjében minden lehetséges.
Csak megnyugtatásként, írom, hogy egy vers készetetett ennek a versnek megírására, és köszönöm, jól vagyok
Van amikor olvasok egy verset, és akkor jönnek válaszként a gondolatok, amiket megosztok mindenkivel.
Persze ezek mind saját érzésekbõl fakadnak, talán ezért is érint ennyire érzékenyen és gyorsan tudok reagálni rá
Valahol a leklem mélyén tényleg jártam "Halálországban" egykor.
De ez nem mostani történet.
És tényleg csak az ismeretlentõl félünk....mert nem tudjuk mi vár ránk...
Mégegyszer köszönöm mindenkinek. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
