|
 Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 I
Megtörve állok az események láttán,
autó féke csikorog majd a gázba tapos.
Áldozatok, sebesültek bóritják a tájat.
Mentõ hangja sercen mint, életmentõ seítség.
De elkéstek nem tehetnek semmit!
Vagy talán mégis?
Egy fiúban még az élet szikrája.
Szemügyre veszem.
Õ az aki szívem vágya széles -e világon.
Felrakják a hordágyra , majd a mentõbe.
S elindulnak újra zengve.
A fiú nincs eszméleténél,
harcolnak érte ahogy csak lehet.
Rohanva , rohanok a kórház felé
látnom kell ki annyit jelent nekem.
Felérek a szobába ahol éppen van,
gépek vannak körülötte s ettõl megrémülök.
Szemei békések ,arca nyugodt,
szivem lassul , leülök az ágyhoz és várok
s fogom a kezét csodára várva
Fáradságtól elnyom az álom.
Szemem lecsukodik, kezét még mindig szóritom.
Szóritást érzek a kezembe.
Felriadok, látom szemei kinyilnak,
Szívem és tesetem felderül.
Mosolyog én visszamosolygok,
Felül s átõlel majd énis õt.
Szívünk megdobban,
Kezével arcomat tapintja,
Közeledik felém,majd megcsókol.
Szívünk már együtt dobban,
és tudjuk igy marad örökre. |
|
|
- február 08 2008 18:11:00
Nagyon szép esemény!A szeretet öszinte megnyilvánulása.Ez bizony egy gyógyulással felér! Szeretettel Babian |
- február 09 2008 22:15:40
A cím után nem ilyen sorokra számítottam! 
Azt meg kell jegyeznem, hogy nem csalódtam...tetszik! Csatlakozom Babian véleményéhez! 
Valamint kívánom, hogy maradjon így örökre! |
- február 15 2008 16:49:33
Szia...Értem,most már fény derült az igazság egy árnyalatnyi részére.Nagyon szépre sikerült. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
