|
Vendég: 103
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Még hordok magamban győzelem nélküli álmot,
ki nem mondott, elképzelt szabadságot,
és őrzöm a tűz lángját éles kardommal ...
míg az út menti eperfák közt járok.
Szökjünk meg, ahogy illik a törvények elöl,
oly sokszor egy hang súg a szívem mellöl,
barlangjában egy ezüsthangú tücsök zenél,
hogy egymásnak csak adni szabad, zeng erről.
A golgotán egy szőlősbe vinnélek,
hol a Nap fényével ütközve kergetnélek,
legyen őszibarack a fák hegyén,
mint egy vétek, aranyszínben onthassa hőségét.
Sajnos, újból és újból az eperfák ellenünk szólnak,
harc nélkül le vagyunk győzve, s a fájdalomnak
falujában az árnyékok között vagyunk gyümölcsként
s ki vagyunk a téve a feledésnek. s a Napnak, a forróságot hozónak. |
|
|
- március 07 2014 05:31:15
Szép, keserédes...
Gratulálok!
Évi |
- március 07 2014 18:06:31
Kedves Elemér!
A szerelem még ma is féktelen múzsád, miáltal szépen faragod a gondolataidat, mielőtt papírra veted.
üdv:gufi |
- március 07 2014 19:16:19
Szép... |
- március 07 2014 20:47:17
szép lett... |
- március 07 2014 20:58:30
Kedves Elemér!
Gufi "megállapítása" helyén való, de a szerelem hogyan is teremne, ha nő nem lenne egy férfi életében? A NŐ iránti szerelem érzése hozza ki belőled e szép sorokat, még akkor is, ha szőlősről, őszibarackról, vagy eperfákról írsz a sorokban!
Szeretettel:Zsuzsa
|
- március 08 2014 08:50:53
Szia iytop!
Torma jól írta, egyetértek. Bármiféle fokú is az a szerelem, csodálatos érzés, főleg ha nem is egyszer részesül belőle az ember.
Grt. Sancho |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|