Jött egy felhő, fényeskedő csodálatos éjjel,
minden álmom valóra vált, nagyszerű fényével.
Felhőcske, te drága, mindenségem kincse,
hozd el a jó esőt, ragyogó földembe.
Bájos álom, csodás vágyak, parányi esőcsepp,
ragyogott fényével, szikrázott, termő lett.
Minden élet hajnalán, a csodálatos ember,
megnyitja álmait, Istenének egyszer.
Korábban a pára, úgy ragyogott rája,
mint fájó harmatvíz, a kiszáradó tájra.
Könnyen jövő fuvallatnak, halkan zajló árja,
Könnyeiben búbánatát, szórta a világra... |
|
