|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mily kegyetlen az élet,
annak ki beteg.
Semmibe sem veszik,
élnie hát minek?
Tagadná ha tudná,
próbál oly sokat.
Megfelelni annak,
ki volt álmodni
álmokat.
Nem érti, ki nem érzi,
mily fájdalom.
Nem az vagy,
ki voltál, s feledni
nem tudod.
De akarsz!!
Benned van a lét,
élni,élni
csak egy kicsit még.
Hinni,hogy okos
vagy s erős,
eléred a célt.
Az előtted lebegőt.
Élted eddig szép volt,
tudtad mit tudni kell.
De elszállt egy nap,
mint felhő oly
könnyen üresen.
Mi maradt belőled?
Kérdeznéd, de minek,
nem érti senki
mily szörnyűség.
Mind ez.
de ha majd egyszer
eljutsz netán oda.
Gondolj vissza arra
ki szerinted, csak
ostoba,buta.
Lelkébe taposni
könnyű, én is tudom.
Mert ott nincs más,
csak néma fájdalom.
Ne sajnálj, nem az kell,
csak annyi,hogy
fogadj el . |
|
|
- március 12 2014 14:35:23
Drága Lexi
Tökéletes képi megfogalmazása a beteg ember lelkivilágának.
szeretettel Mamuszka  |
- március 12 2014 19:39:25
Kedves Róza!
A mai rohanó világban nem csak a betegek érzik kegyetlennek az életet. Folyamatosan akadályokat kell legyőzni, amik gátolják a mindennapok felhőtlenségét. Egy beteg ember lelkivilága még érzékenyebb, elesett állapotában fájdalmában átértékelődnek a történések, pillanatok. Cipelni kell tovább a terheket, még ha oly nehéz is. A sajnálkozásra valóban nincs semmi szükség...Tapasztaltam, mikor daganatos beteg voltam, szánakozóan néztek rám, sajnálkozó pillantások között szemlélgettek, hogy hűha nincs haja, de rosszul néz ki, mint egy élőhalott, stb... Felálltam, győztem és erős voltam, nem foglalkoztam a megjegyzéseikkel, melyek lelkembe gázoltak.....
Együttérzéssel olvastalak.
Szeretettel: Vali. :  |
- március 12 2014 21:17:43
Drága Mamuszkám...csak igaz beteg ember tudja ezt. Köszönöm..tudom,hogy értesz Róza |
- március 12 2014 21:18:46
Drága Valikám..érted lelki világom..köszönöm..Róza |
- március 12 2014 23:07:42
Drága Róza! Nehéz sors a betegség és nagy megértést igényel! Szeretettel gratulálok jól megformált versedhez! Üdvözlettel: Jessie./ |
- március 13 2014 07:04:52
Rózám!
A sajnálat az kevés, de a segítség, a szeretet, a megértés az kell a beteg embernek.
Szépen fogalmaztál, együttérzéssel olvastam: Maria |
- március 13 2014 09:01:45
Egy betegség folytán átértékelődik az életünk, de az életösztön nem hagy el soha, ugyanúgy mint a remény...Az baj, ha a beteg embert magára hagyják, hiszen akkor van (lenne) szüksége legjobban a családra, barátokra, ismerősökre. Amikor beteg az ember, akkor tudja meg igazán, hogy kire számíthat, kik a barátok és kik az ellenségek, no persze ez sovány vigasz.
Gratulálok lélekemelő versedhez, kedves Rózsika!
Szeretettel: Évi |
- március 13 2014 10:45:49
Kedves Jessie..köszönöm,hogy olvastál. Róza |
- március 13 2014 10:46:53
Édes Máriám...sajnos inkább elfordulnak az emberek mint hogy segítsenek. Köszönöm. Róza |
- március 13 2014 10:48:07
Kedves Évikém..te érted a versem igazán mert tudod az okát. Köszönöm kedves szavaidat Róza |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
