|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Oly' fából faragott apám,
nem adom fel könnyen,
segített az édesanyám
hullt, csak hullt a könnyem!
Próbára tett ez az élet
kő nyomta szívemet,
de már hidd el, mégse félek
itt a szép kikelet!
Éjszakákon sírtam, ríttam
elkerült az álom,
magamat korholtam, szidtam
akartam, hogy fájjon!
Reményemet nem veszthettem
milyen ember lennék?
Tudtam, csak ez kellett nekem
mondd csak, hogy felednék?
Ahhoz előbb édesapám,
faragnod kell rajtam,
nincs már olyan fényed talán,
szóljon dalod halkan!
Nem fájhat a szívem többé,
a harcban megedződtem,
fényt fonok a lelked köré
ember lesz belőled!
Nézd, a csillag Neked ragyog
odafenn az égen
szeretlek majd, hogyha hagyod,
hagyd csak, kérlek szépen!
Ne bomolj, a mindenedet,
megszenvedtem érted!
Ápoltam a kis lelkedet,
nem kell többé félned!
Nap sugara csókot lehel
meggyötört orcádra,
lelked virágokat nevel
vágytál e csodára!
Megöntözöm rózsabimbód
könnyek helyett vízzel,
szereteted velem itt volt
minden éjjel, hidd el!
Nincs más dolgod, ontsd illatod,
felszáradt a könnyed,
nekem ugyan nem tilthatod,
csodáljalak rögvest!
Édesapám jól faragtál,
áldom kicsi szíved
magadból oly' sokat adtál
egy életre szól kincsed. |
|
|
- március 31 2014 15:49:13
Drága Anya! Szeretettel gratulálok nagyon szép és kedves tartalmú versedhez! Ez a vers is olyan szép lett mint a többi,amit tán már említenem se kéne! Örülök,hogy olvashattam! Szeretettel ölellek! Kisfiad! |
- március 31 2014 16:34:46
Drága Kisfiam!
Egy kis magyarázattal tartozom, e versemnek "születését" illetően, amely a régmúlt időkre nyúlik vissza.Természetesen a mondanivaló, mert akkor tizenöt évesen megírtam én ugyan egy verset, de az nagyon kezdetleges volt és most átdolgoztam már vén felnőtt fejjel legjobb tudásom szerint.
Tizenöt évesen tutira belezúgtam egy fiúba - Ő is belém -, hogy a mai szóhasználatnál maradjunk.De a fiú megbetegedett, hosszú időre kórházba került és nekem rettenetesen fájt a szívem utána.
Írtam neki a leveleket, látogattam, vigasztaltam, ebből az apropóból született meg ez a versem is. Végül is felgyógyult, jártunk még egy pár hónapig, aztán egyszer csak vége lett. Hogy mi a fenétől, nem tudom, de van egy sejtésem, hogy azért, mert akkor ismertem meg a jelenlegi férjemet. Rohadtul tetszett az egyenruha, jól nézett ki...no és a fiútól elköszöntem...nem bánta, mert időközben a kórházban ő is megismerkedett egy lánnyal, aki "szebben mondta, hogy szeress"...ennek már közel negyvenhárom éve. Anyád öregszik Fiam, egyre többször jutnak eszembe a régmúlt események...no nem baj!
Köszönöm szépen, hogy olvastál, örülök, hogy tetszett, általában nem szoktam önéletrajzi ihletésű förmedvényeket írni, de...Vincze Viktóriának a dala "megfogott" és nosztalgikus állapotba kerültem.
Örültem, hogy itt voltál kedves véleményeddel.
Szeretettel ölellek, puszi: Anyu |
- április 01 2014 05:57:56
Évikém!
Már majdnem lekéstem ezt a remek versedet, a Jessienek írt válasszal együtt.
Szeretem őszinteségedet.
Édesapád igazán jól "faragott"!
Gratulálok és baráti ölelésem: Maria  |
- április 01 2014 06:07:58
Drága Marikám!
Meg mondom őszintén Vincze Viktória mellett egy kicsit Te is "besegítettél" "Visszalapozom" című verseddel, mint ihletet adó művel.
Köszönöm szépen, hogy olvastál, baráti szeretettel ölellek: Évi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 19. szombat,
Emma napja van.
Holnap Konrád, Tivadar napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
