|
 Vendég: 103
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Nem múlhat el...
Indulni kell, itt nincs tovább,
bár húz még a szív, de visz már a láb.
Nem múlik el mert nem múlhat el,
Madonna arca, fehér lepel.
Rohanó fák, kínzó szemek,
vöröslő égből kék eső pereg,
görög amfora, megáll az óra,
örök ölelés, Madonna csókja.
Álmodni vár az alkonyat,
képzelet síkján robogó vonat,
idegek láza kattog monoton,
valaki jár a kihalt peronon.
Valaki néz, kit érezni kell,
hiába búcsú, nem múlhat el.
Madonna képe lebeg a fénybe,
pislogó gyertya, csonkig leégve.
Semmibe zuhanó rút látomás,
minden hallgatás szörnyű árkot ás.
Hívó tekintet, mélységes kút,
Madonna lát de nincs vissza út.
Tél csöndje hull, bánat havaz,
hazug tavaszon sarjad a gaz,
burjánzó őrület, iszonyú lárma,
koponya falába van az út bezárva.
Indulni kéne, maradni muszáj,
nyílhat még csókra Madonna száj,
menni vagy maradni, - ki dönti el?
Vagy megint a gyáva idő felel...
Olvad a lét, nincs már idő,
csak jelen van és alig jövő,
zakatoló agy, suhanó fák,
ölelő karok, örök órák.
Elfelejteni többé nem lehet,
emlékperceket ont a képzelet.
Barna kis kavics pihen tenyerén,
kőbe zárt sorsát majd cipelem én.
Nem múlik el, mi nem múlhat el,
Madonna testén halotti lepel,
szent bensőjében hófehér sirály,
amerre visz utam, - Ő is arra jár... |
|
|
- április 05 2014 17:40:53
Megsebzett, vérző szív és lélek sikolya ez a remek vers kedves Szisz!
Nagyon mélyről jövő sóhaj, óhaj, talány...
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi  |
- április 05 2014 18:14:29
Köszönöm Évi!
A zavarodott agy gondolatai talán jobban illik rá.
A versírás inkább képzelgés mint a valóság.
De talán ezért imádjuk olyan sokan! |
- április 05 2014 18:25:10
Igen, kedves Szisz, akinek nincs fantáziája, nehéz lehet verset írnia, a "zavarodott agy gondolatai"? Igen, az is jó jelző a mondanivalódra |
- április 05 2014 19:17:19
Kedves Sziszifusz, tetszett a versed.., nekem olyasmit adott át, amit valaki olyan élhet meg, akitől hirtelen ragadják el azt, akit szeret..., amikor még fel sem fogja igazán, mi történt, de a valóság minduntalan emlékezteti, hiszen marad teendő azoknak, akik életben maradnak, .., hát, nem nagyon szeretném magam így érezni.
Az én olvasatomban, ezek a képek nagyon hatásosak!
És egyetértek a verselés a képzelet világa.. és mindenki világa egyedi!
Kellemes estét kívánok!
Zsuzsa |
- április 05 2014 20:12:54
Kedves Zsuzsa!
Szerencsére senki sem halt meg!
Képletesen persze -igen! Meghal egy kapcsolat, egy összetartozás.
köszönöm az érzéseid leírását, ez a verzió is tanulsággal szolgál.
szeretettel: szisz |
- április 05 2014 22:40:04
Simán és céltudatosan belemászol a fejembe, beleviszel a ködbe, hogy aztán botorkáljak magamban, láttatsz de nem direkt, hiszen rejtve maradnak árnyas szegletek, ahol szenvedés vár és nem hagyod, hogy eltaláljak hozzád, igen, mert magad emeled a múlt elé a falakat és az időt még képes vagy gyávának is nevezni, pedig mi tesszük csak azzá…meggyőzöl, hogy nincs visszaút, pedig ez nem baj, hiszen, ha lenne nem választanánk talán újat soha, hiszen a gyávaság mindig erősebb…
Tanuld meg , nem szabad sokat-sokáig emlékezni, mert akkor mindig a múltban élsz…- de létszükségletként éljük meg az emlékezést, hátrafelé nézünk állandóan, pedig az nem mögöttünk van, hanem mellettünk, mondhatnánk bennünk…a zsigereinkben, mi magunk vagyunk a múlt…él ráncainkban, nevetéseinkben, tenyerünkben és a szívünk minden virágában…mert amik vagyunk a múlt érdeme, hiszen ami előttünk áll, az még nem vésett arcunkra vonalat…- majd csak fog…tehát ne hidd, hogy bármit feledni kellene de azt sem, hogy bármit is elveszíthetsz….minden te vagy, a haragod a bánatod a reményed, és amit adhatsz magadnak,- azt kapod….
Hihetetlen hullámzás él a versben, rezignáció és lemondás, vesztesként éled meg magad, össze próbálsz még állni, de közben a széthullást fogadod el…erre ítéled magad, mert – bizonyos értelemben szenvedni jó,- mélységet ad, árnyékokat világít meg, és hosszútávon közelebb visz magadhoz,- és ez a legfontosabb…ettől vagy olyan érett, reális és mégis képzelgő, vágyakozó és mégis lemondó…csendes szelíd és mégis ordító….- jó ez, még ha nem is tudod ebben a pillanatban…….elvezet ez valahová, megtanít dolgokra és ettől leszel gazdag lelkiekben…nincs is más kincsed , ezt jól tudod, és ezért meg kell szenvedni, nem vehető, nem adható, nem követelhető….kapod, mert kiérdemelted….- szűrném a verset, mert bár magas a hőfoka, tőled megszokott, mégis túl széles medret hagytál….
Ölellek!
szí. |
- április 06 2014 11:28:55
Attila,itt voltam és elolvastam.
amerre visz utam, - Ő is arra jár...
Gratulálok. |
- április 06 2014 15:36:33
Drága szoszi!
Mérhetetlen az a szeretet amit rám pazaroltál kommentedben.
Köszönöm!
Lelkiekben azt hiszem tényleg elég gazdag vagyok, annak minden előnyével és hátrányával.
Ami a széles medret illeti, azt is meg tudom magyarázni.
Érzéseket , hangulatokat akarok versben megfogalmazni, de nem célom saját életemet gondjait kiteríteni. Hiszen azt szeretném elérni verseimmel, hogy akik olvassák kicsit magukra ismerjenek, azt érezzék: jé! ez itt akár rólam, az én bajaimról is szól.
Ez a vers speciel azért született, mert napokon át dúdoltam egy régi slágert: "engem nem lehet elfelejteni, értem könnyeket illik ejteni" Ennek a szövegnek próbáltam egy igen mély lelki kiterjesztését megfogalmazni.
Persze kicsit benne vagyok én is, hiszen nem függetleníthetjük el saját érzelemvilágunkat az írásunktól.
A másik amiért nem minden részlet érthető világosan, az az, hogy vannak szimbólumok amiket rendszeresen használok és csak az érti igazán aki rendszeresen olvassa a "verseimet"
pl: a kő vagy kavics, a sirály, máskor a hold, a csónak,,stb
U.i: Tessék írni verset ide, mert már igen rég nem olvastam tőled semmit!
Én is ölelem a nagy lélekbúvárt!
szeretettel: szisz |
- április 06 2014 15:37:37
Kedves Elemér!
hálásan köszönöm, hogy Te is erre jártál. |
- április 07 2014 17:03:54
Kedves Szisz! Gratulálok nagyon jó tartalmú és érdekes versedhez tisztelettel! Üdvözlettel: Jessie./ |
- április 08 2014 15:29:54
Köszi Jessie!
A csónak azonos de én megvárom a zuhatagot is. Lesz ami lesz... |
- április 18 2014 14:05:16
Hmmm... Azt hiszem a többiek már mindent elmondtak... Gratulálok Atti. |
- április 18 2014 14:51:17
Szia Kedves Bea!
Köszönöm neked! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
