|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Végül felértünk a Magurára,
az éjszaka mélyén, a sötétben,
a táj szépsége előttünk kitárult,
léptünk, érintésünk nem volt tétlen.
Az egész vidéket magamba szívtam
lent a város, mint fiatal lány arca,
dúlt bennem egy emlék, magamhoz hívtam,
a sötét eltakart s a remények harca.
Intő jelek ... inkább a fény játszott,
pislogó tüzek villantak fel értünk,
szemhéjam a csillagokkal táncolt,
gyorsan átöleltelek, egy kicsit féltünk.
Ó, hát nem is tudom ebből mi maradt, látod ?
Talán a sötétség és az apró jelek,
lent toronynak tűnő apró látomások,
a tejútrendszer le,egész a völgybe ment.
Igen, ott volt lent a völgyben
közelinek éreztem, s mialatt
mikor még fölöttünk volt, örömmel,
- mindenütt és sehol -,akkor is magamhoz szorítottalak. |
|
|
- április 06 2014 11:13:15
Kedves iytop! Nagy tisztelettel adózom szép versedért,mit leírtál!
Megjártam-e földön ormokat és magas hegyeket,de oly magasra nem tudtam menni,hogy szívem már szeretett,hisz mégis-e földön voltam,de meghallottad hangom pedig érted szívből suttogva szóltam... (Jessie)
Nagy tisztelettel üdvözöllek! Jessie./ |
- április 06 2014 16:10:26
"Igen, ott volt lent a völgyben
Közelinek éreztem, s mialatt
mikor még fölöttünk volt, örömmel,
- mindenütt és sehol -,akkor is magamhoz szorítottalak."
Versedet olvasva ez a dal jutott az eszembe:
"Elmúlt egy szép szerelem,
új tavas jött szelíden,
nem tudja senki se már,
hol van a lány, merre jár,
millió, milló,milló rózsaszál"
Lehet, hogy tévedek, de...
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 26. vasárnap,
Anna, Anikó napja van.
Holnap Olga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
