|
 Vendég: 106
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szálltam én már gépszárnyakon,
végtelen tenger felett,
A Földünkről még sem tudom,
mennyi titkot rejteget.
Jártam völgyben, magas hegyen,
kanyarodós ösvényen,
számtalan az ismeretlen,
ha átvágok réteken.
A sivatag homokjában,
múlt léptei elvesztek,
piramisok járatában
pihennek a leletek.
Olvasgathatsz okos könyvet,
a világűrt kémleled,
mi lehet a Föld szívében,
ezt még meg kell fejtened.
A csillagokat kutatod,
de Föld.anyádról nem tudod,
hogy talpad alatt már inog,
gyomra dühében morog.
Kihasználod, elege lett,
mélyből sóhajt egy nagyot,
leveti az embereket,
Ő aztán is tovább forog. |
|
|
- április 16 2014 20:01:53
"A csillagokat kutatod,
de Föld.anyádról nem tudod,
hogy talpad alatt már inog,
gyomra dühében morog.
Kihasználod, elege lett,
mélyből sóhajt egy nagyot,
leveti az embereket,
Ő aztán is tovább forog".
Nagyon jó mondanivaló a versed Marika!
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Baráti ölelésem: Évi  |
- április 16 2014 21:15:48
Nagyon elgondolkodtattál!
Szeretettel és örömmel
viszem üzenetét!
kata |
- április 17 2014 08:07:51
Köszönöm Évikém!
Talán kicsit Apokaliptikus a versem, de a Föld is érző élő 'lény"!
Jól esik, hogy elolvastad, baráti ölelésem: Maria  |
- április 17 2014 08:09:18
Drága Kata!
Néztem egy tudományos ismeretterjesztő sorozatot és erre reagálva írtam azt a verset!Köszönöm kedves jelenlétedet: Maria
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
