Szenvedésem sötét óráján
Fekszem ágyamhoz láncolva
Kínoz az öntudatlanság
Frusztrált lélekállapota
A kétségbeesés már-már
Az õrület határát súrolja
Vad õrjöngésbe csap át
A lágy melankólia
Szívem egyre hevesebben ver
Tövestõl szakad ki szinte
Ördögök hada bennem
Haláltáncot jár körbe-körbe
Szédítõ mély szakadék áll lesben
Vakon megyek felé repesve
A sötétség féltõn átölel
Sûrû ködjével föd el.