|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
Ódon sírkert egy méla völgy ölén,
Hová füvet kaszálni jár egy csõsz legény.
Kettõs haszon, az állatnak széna kell,
Az ódonkert ápolt, és friss illatot lehel.
Néma táblák, nem márvány, csak szürke kõ,
Mohával benõtt, írás sem jelzi, ott lenn ki Õ.
Talán több évszázados is lehet a temetõ,
A csõsz fiún kívül nem jár más, csak az idõ.
Fény, bogár repdes, homok-jelzete hangyaboly,
Madár a kõtáblán, a fûben fácán sikoly.
Porrá mállott holt test, csont ott lenn hever,
Bárányfelhõ felett, zúgó repülõ propeller.
Véges a lenn, és végtelen ott fenn,
Az élet suhanó pillanat itt középen.
Hátul fakul a múlt, szembe titok a jövõ,
Lép a jelen, s már menetközben múlt idõ |
|
|
- február 11 2008 20:15:51
drága Marica!  ...rendkívül közel áll hozzám versed elgondolkodtató mondanivalója és hangulata...látom nem csak a magasságok,de a mélységek is megindítanak...nagyon szép képeidhez -utolsó versszak-kifejezetten szép-én annyit üzennék -nem cáfolatként- hogy odafönn és idelent minden összeér mindennel...ölelés-sz |
- február 12 2008 05:34:45
Nagyon tetszett marica, az élet-halál kettõssége szinte megfoghatatlan. |
- február 12 2008 10:37:26
Üdvözöllek, Marica!
Nagyon szépen levezetted versedben az ellentéteket: "véges lenn", "és végtelen ott fenn", aztán: "hátul fakul a múlt", "szembe titok a jövõ" és az utolsó sor, az éppen átmenet a jelenbõl a múltba. Gyönyörû kifejezés. "Lép a jelen, s már menetközben múlt idõ. Minden léptünk, amit megtettünk, már a múlt. Még ha egy perccel ezelõtt is történt.
Nagyon szép a mozdulatlanság és a mozgás mint ellentétek:
"csont ott lenn hever", és "bárányfelhõ felett repülõ propeller", ami a mozgásban lévõt jelenti.
Ezt a verset lehet elemezni, boncolgatni! Nem lehet csak úgy átlépni rajta! Szerintem a hozzáértõk biztosan elgondolkodnak a leírtakon!
Gratulálok: Torma Zsuzsanna |
- február 12 2008 13:29:09
Nagyon szép a versed. Nagyon tetszik. Elõttem már le is írták a gondolatokat. Csak annyit írhatok, hogy Gratulálok. Szeretettel:Kormi |
- február 12 2008 14:39:21
Teljesen élõ emléket idéz a versed.
Férjem falujában is van egy ilyen elhagyatott sírkert, s csak november 1.-én pislákol benne némi fény, pár szál gyertya, egy pici mûanyag koszorú, lassan tán már az sem lesz, mert aki odavitte is már többszörös dédimami.
Szép a versed!
Üdv : Madi69 |
- február 12 2008 15:32:42
Maricám...látod,ez is tetszik benned: minden megérint...valami jobban,valami kevésbé...de nem tudsz a dolgok mellett elmenni "csak úgy"...ölelés-szosz
/ én a lenn és fenn témájára viszont azt szoktam mondani - gondold végig!! : Odafönn és idelent minden összeér mindennel.../ |
- február 12 2008 16:13:55
Nem találok szavakat, hogyan köszönjem meg ezt a kiemelkedõ elismerést, melyben itt ma részesült a versem.
Talán csak azzal köszönhetem meg, ha továbbra is méltó maradok alázattal; a mult, a jelen, és jövõ, dolgaival szemben.
A természet ajándéka minden gondolat, Isten kegyessége, hogy hogy megoszthatom veletek.
Szeretettel: Marica |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. június 28. vasárnap,
Levente, Irén napja van.
Holnap Péter, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
