Ezerszer gyakorolt emberi mozdulatokat
Gyakorlok, hogy el ne felejtsem,
És el ne felejtsen...
Hisz' nem létezik elég tapasztalat,
Elég ég a föld alatt,
Nem létezik elég éj,
Mi elzúg a fejünk felett,
Nem vág elégszer tarkón
A fejfájdító gondolat
Ájulásig
- Reccsen a rost és pattan a csont -
Ezerszer gyakorolt emberi mozdulatok
Kallódnak el bennem.
marica - február 11 2008 18:46:45
Milyen különös!
Mintha egy újászületés utáni egyensúly visszanyerése rajzolódna ki versedben.
"hogy el ne felejtsem,
És el ne felejtsen"
Nagyon remek szókapcsolatokkal juttatod kifejezésre.
Gratulálok.
marica
cookie001 - február 12 2008 02:10:02
Jó,hogy újra itt vagy! Már hiányoltalak.
A versed megint fejbe vágott.
Amit én vélek érteni belõle,arra csak azt mondhatom:lélek és érzelem nélkül teljesen felesleges a gyakorlás!Tényleg maradandó károsodást okozhat.
mullerildiko - február 12 2008 06:29:22
Szia Anita! Hát te meg hova vesztél el jó hogy újra itt vagy, hiányoztál,
a vers jó mint mindig. Képzeld jelentkeztem a fõiskolára, majd írj! Üdv: Ildi