|
 Vendég: 113
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Fekszem az ágyamban, s bámulom a falat,
félelemmel hallgatom a szél tombolását,
mintha hallanám ezernyi lópata dobogását,
szívem lüktet, kalapál, a félelem szinte
felkúszik a torkomon, ahogy a szél mérgesen
bekopog az ablakon.
Nézem az ajtót, s várom, hogy nyílik hátha
betoppansz, de nem mozdul semmi, minden a régi,
csak az árnyék és a fények játszanak színházat
a falon, mint Majorett bábuk ide-oda mozognak.
Félelmetes a magány, nem jó egyedül, nem jó
így élni, úgy szeretnélek mindig magam mellett tudni.
Senki sincs egyedül sem földön, sem égen,
még a csillagok is sütkéreznek a Hold fényében,
a nap sincs egyedül, hisz társul a Földet kapta,
a fény és a sötétség is egymás mellett élnek,
szomorú a szívem, fájnak az érzések.
Te most is távol vagy, Te mindig mással vagy,
hiába nyújtom karom, olyan nagyon messze vagy.
Távol vagy, mint magas hegy csúcsok,
melyet csak a felhő érinthet,
vagy a sasmadár, mely ott fent rak fészket...
szeretnék most sas madár lenni,
képzelt szárnyakon a földtől elszakadni,
meggyötört lelkem hagynám szabadon szárnyalni,
vinné a szívem hozzád felhők szárnyain.
Össze zavarodtam, valóság vagy álmodom,
képzeletem játszik, ha szemem be csukom,
párnámon látok egy kedves arcot,
gyönyörű zöld szemeket, őszülő hajat,
amint át süt rajta a fény, testemen érzem
ahogy simogat két puha kéz,
mely csak a Tiéd, Téged idéz.
Érzem, hogy testünkben a vágy erőre kap,
úgy simulunk össze akár a folyó és a part,
érzed, ahogy a szenvedély űz bennünket,
szinte meg részegít, ahogy a testünk mohón ölelkezik.
Ettől a nagy szerelemtől szinte fel sír a szív,
úgy fáj, mint amikor sírnak kint a fák,
ahogy a szél tépi, marja, őrjöngő táncát járja ágaikon át.
Amint szürkül a fény, s az árnyékok a falon
mind szoborrá válnak, eloszlik az álom,
érzem most is itt vagy velem, kérlek szoríts, ölelj,
ne hagyj itt, ne menj el, ne engedjük,
hogy a tomboló szél el fújja szerelmünk lángját,
maradjunk együtt, mint csillag és a fény,
mert érted születtem s halok én... |
|
|
- május 24 2014 21:13:17
Kedves Katryna!
A magány érzése igen ilyen, ahogyan megfogalmaztad versedben. Átjöttek a gondolataid, remek versedhez gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
