|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Teraszon ülök, reggeli kávém kezemben
-világodból száműzött vagyok, némán ordítom-
Tenyerembe hűl, mint fények sötét teremben
- reményt vajúdok,hadd higgyem hozzád találok-
Van benne négy cukor, keserű tejszínhabbal
-fogadj vissza, fehérlő holdad leszek, ígérem-
Hosszúkat kortyolok míg felnyílik a hajnal
-tudod én messzire kerültem, elveszek, és te?- |
|
|
- június 01 2014 13:10:02
A lélek, mint egy háborgó tenger...néha-néha megpihen és gondolataiba mélyed, a messzeség felfalja az érzelmeket, a kilátástalanság végtelen szomorúságot szül...
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi  |
- június 01 2014 13:13:25
Az élet keserű pillanata az édes kávé mellett ...
Kifejező sorok.
Vajon van-e értelme mindezt megkérdezned?
Puszillak, Joli |
- június 01 2014 13:17:38
Kedves Emese!
Remek, kifejező pillanatkép érzéseidről. Merengés a gondolatok között, csodásan megfogalmazva...
Szeretettel: Vali.   |
- június 01 2014 13:27:25
Nagyon jó lett a versed, szeretettel gratulálok: Maria  |
- június 01 2014 14:06:23
Hű-ha,nagyon tetszett a költeményed. |
- június 01 2014 14:53:40
köszönöm... |
- június 01 2014 18:33:59
Kedves MSE!
Tömören, és szép költői kifejező eszközökkel érzékeltett vers.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- június 03 2014 22:20:02
Nagy lélekvívódásról írtál és nagyon jól!
Kalapemeléssel, főhajtással: KíberFeri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 03. hétfő,
Győző napja van.
Holnap Károly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
