|
 Vendég: 67
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Pillanatképek
Szembe-szomszéd nagy kutyája
Mérgesen acsarog,
Tudnom kell, mi lehet az ok?
Ezért arra járok.
Másik szomszédomat látom,
Amint kinn ácsorog,
Látom gyenge, nincs ereje,
Ezért faggatózom.
Kutyához lépek először,
Hogy teljen a kedve,
Egy-két simogatás neki,
Kijár szeretgetve.
Mi van Mátyás? Régen láttam,
Szája keseredett,
Nem vagyok jól, napok óta,
Ez, ágyba fektetett.
Közben kutya nem tetszését
Kürtöli világgá,
Féltékenyen követeli,
Őt tegyem boldoggá!
Mondja Mátyás: feleségét
Tegnap vitte mentő,
Annyi sok baj gyötri őket,
Hogy ez már őrjítő!
Csodás kertjük, mint az éden,
Mi lesz, ha nem lesznek?
Egyetlen fiúk rabja lett,
A kábítószernek!
Budapest, 2014. június 5. |
|
|
- június 05 2014 11:31:50
Roppant nehéz, keserves, szomorú élethelyzetet vetít versed mondanivalója kedves Viola. Mindazonáltal, hogy idősek, betegek, egyetlen fiúkra sem "támaszkodhatnak", hiszen abból a "rabságból", nem igazán lehet egykönnyen szabadulni...De tényleg, mi is lesz velük öregségükre egyedül maradtak, elvész az életük munkája.
"Csodás kertjük, mint az éden,
Mi lesz, ha nem lesznek?
Egyetlen fiúk rabja lett,
A kábítószernek!"
Nem is értem én ezt, bár, dehogyisnem értem... nem egyformák az emberek, sajnos...
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi  |
- június 05 2014 19:45:30
Köszönöm kedves Évi!
Örülök, hogy máris írtál hozzászólást. Úgy egészíteném ki, hogy a fiúk már régen meghalt, akkor még szipózás volt! Csak nem sikerült beleírni a versbe.
Szeretettel: Viola |
- június 05 2014 20:44:23
Nehéz erre mint mondani, kedves Viola.  Sajnos, van ez mindenhogy. Olykor nem is hinnénk, hogy hová "fajulhat" az életünk. (vagy a másoké...) Szeretettel. Éva |
- június 05 2014 23:44:18
szomorú, nagyon... |
- június 06 2014 09:27:03
Violám!
Nagyon szomorú történet, szépen rímekbe szedve.
Bizony az öregedés sajnos ilyen, ha egyiket elviszi a mentő, a másik nem találja a helyét! Sajnos benne voltam én is, amikor a férjem a
kórházi ágyat nyomta én meg, ingajáratban az otthonunk és a Kórház
között.
Ölellek: Pircsi |
- június 06 2014 11:16:08
Kedves Viola!
Emlékszem arra az időszakra, amikor a fiatalok tecnokol rapid ragasztóval kábítóztak...akkor Miskolcon laktunk a nyolcvanas években, és sokszor jártunk kirándulni Lillafüredre és az Avasi Kilátóhoz a gyermekeinkkel, ott láttam ezeket a fiatalokat az arcukon neylon zacskó, mellettük a domb oldalon az üres tubus...Szerencsére a gyermekeink még kisebbek voltak, nem kérdezték, hogy mi történik "ott"...nem érdekelte őket.
Szeretettel: Évi |
- június 12 2014 09:24:20
Kedves Lambrozett-Évi, Mse, Pircsi és újra Évi!
Köszönöm, hogy olvastatok. Bizony úgy volt, ahogy Gyöngyszem is emlékszik. Szomorú történet és egyre több van ilyen.
Szeretettel gondolok Rátok: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
