|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kietlen, s csendes tájon, a sötét égen,
Hullócsillag suhan végig merészen.
Fényétől elsápadt minden apró tünemény,
Felcsendülni látszik egy halovány remény.
Egy szomorú vándor lassan ballag alatta,
Sötétbe burkolózva, arcát, s könnyeit takarva.
Sajnálja a kicsiny csillag utolsó útját,
Érte emeli a magasba erős, edzett karját.
Ölében tartva fénye halványodni látszik,
S a vándor, kék fürtjeivel gyengéden játszik.
A hullócsillag, hideg zöld szemébe szelíden tekint,
Felszárítja az érte ejtett keserű könnycseppjeit.
Utolsó sóhajában elmondja rejtett vágyait,
S fénye végleg tovaszáll, elhalványodik.
Vándorunk még őrzi pici testét egy darabig,
S folytatja hosszú útját ős is egy másik csillagig. |
|
|
- június 13 2014 19:55:26
Kedves Kiro!
Lenyűgözően szép a versed, nagyon tetszett. Gratulálok.
Szeretettel: Vali.  |
- június 14 2014 04:37:50
Kedves Kiro!
Pár pillanat a vándor életében, amely szépséget, reményt ad.
Én is elmerengtem rajta, tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Viola  |
- június 14 2014 10:46:44
Fölöttébb jó!
Elismeréssel, barátsággal: KíberFeri   |
- június 14 2014 22:48:23
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
