|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Gazdag vagy, s kinek tolla ily ékes,
Lényének mélye bõ kincset takar,
De néha oly riasztóan rémes,
Oly pompázó, s ez téged néha zavar.
Ünnep, ha kinyílik, tárul e lélek,
Csillogó és szórt, mint a csillagok.
Múló idõ nyomán megkopott vétkek,
Mint köveken villanó képsorok.
Megõriz mindent a gondolat,
Elrejt, mint apró szószedet magában,
Szent öröm legyen az a pillanat,
Mint feltárult kõ bezárt falában.
Az élet ajándékaként létezel,
S papírral, tolladdal vétkezel. |
|
|
- február 12 2008 20:20:57
Jolán, olvastam versét.Tanitani való,õszintén. |
- február 12 2008 21:17:22
Maradandó, ez jutott eszembe a versed olvasásakor. Kár is bármit hozzá fûzni, nagyon jól megírtad.
Maryam  |
- február 13 2008 11:38:41
Öröm olvasni! |
- február 13 2008 12:45:52
Szerintem is. Üdv: Ildi |
- február 13 2008 14:39:06
Hohóóó...
- Kedves Joli! - ez is csodás kis "vétek"!
Vétkezz még sok-sok ilyen csodát!
Tisztelettel: Lajos
Louis De La Cruise |
- február 13 2008 17:02:43
ÓÓÓ! Kedves Jolán!
Ez bûvöletesen remek vers. Csodás költöi eszközök birtokában vagy, ezt megkell hagyni!
Tudod néha...mindig.... nagyon meglepsz. A végletek költõjének tartalak.
Gatulálok marica |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 28. péntek,
Ágoston napja van.
Holnap Beatrix, Erna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
