|
 Vendég: 85
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Lángoltak a csillagok
a felnyíló hajnalod
kapuja előtt.
Tétován óvtad álmodat,
a rég áhított ébredő élet
titkai elöl.
Terelted önmagad, mint öreg
öreg pásztor becses nyáját,
S eltűnt belőled, mi szent.
Akartad újra önvalód világát,
De hajtott az illúzió tovább,
hogy egyre csak bűneid lehess.
Tagadtad a múltat, vágytad a jövőt,
Megsebzett az élet, s még azelőtt,
hogy halandó lettél,
Kívántad sorsodat mohón,
elbújni a bűn mögé,
hogy legyen még visszaút. |
|
|
- július 03 2014 08:40:44
Nagyon fájdalmas sorsró énekeltél. tetszik a versed. szeretettel gratulálok: Radmila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
