|
 Vendég: 92
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Puha fotelban ücsörög az este,
az álmos Hold szemét törölgette.
Szelídülésbe csendesül a múlt,
ha visszafelé vezet az út.
Öröm és bánat kő szegélyezi,
a boldogságot könnyű elfeledni.
A vándor megpihenni vágyik,
nehéz terhet cipelt a magányig.
Gyászba borult az ég felhő arca.
Az emlékezés a lelket felkavarja.
A fájdalom már tovább menne,
Ő kapaszkodik a bánat gyökerébe.
Szomorú az özvegység, én is sírhatnék,
ne tégy úgy, mintha mindennap temetnél.
Gyere fogd a kezem, mint jó barát,
lehet még szép utunk, menjünk tovább. |
|
|
- augusztus 04 2014 17:59:05
Máriám!
Nagyon-nagyon szépet írtál.
Szívből gratulálok. Pontosan úgy van, ahogy írod, sajnos
én is sokat kesergek, pedig, minek!
Ölellek: Pircsi |
- augusztus 04 2014 20:00:28
Ez igazán szépen sikerült,
tele líraisággal!
Dallamos , szívet ért!
Kata |
- augusztus 05 2014 06:56:10
Kedves Melinda!
Nagyon jól esnek kedves elismerő szavaid!
Köszönöm: Maria |
- augusztus 05 2014 06:58:18
Pircsikém!
Vigasztalásnak szántam ezt a verset, barátnőmnek aki kesereg szeretett férje elvesztése miatt.
Ölellek, köszönöm, hogy olvastál: Maria |
- augusztus 05 2014 06:59:07
Katám!
Köszönöm, nekem nagyon sokat jelent a véleményed!
Szeretettel üdv: Maria |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
