|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Kisimítasz egy kóbor hajszálat szememből
s gyengéd, éhező két kezedbe fogod arcom -
maradj még, súgod felém, Időnk ne zavarjon
ha lejár, majd néma-létet bérlünk a csendtől.
Az lesz a nekünk való, hallgathatunk mindig
csak nézzük egymást, midőn vágyunk végtelent ír -
s a nem szűnő sor-láncokon szerelmünk felsír
mint világra jött gyermek, ki Fény felé siklik.
De mégsem lesz az nekünk való, tévedtem én
kevés már tekinteted, hangod nélkül félek -
oly zajos e világ, hamar elvész a lényeg...
üvöltsd hát túl az órákat Időnk versenyén.
(2014. július 13.) |
|
|
- augusztus 10 2014 17:06:26
Tetszett.  |
- augusztus 11 2014 20:31:10
Nagyon szép és elgondolkodtató...
Szeretettel olvastalak!
szí |
- augusztus 12 2014 00:29:42
Kedves heaven és szoszircsi! Nagyon örülök, hogy itt voltatok és figyelmet szenteltetek ennek a kis versnek. Örülök, ha tetszett. Szeretettel. Éva |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 05. szombat,
Viktor, Lőrinc napja van.
Holnap Zakariás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
