Szerelmünkrõl mesélnek homlokom barázdái,
álmatlan éjszakák tükre szemem - alatt -
a táskák mindennapi harcom regélik egy/más világ ellen.
...és mégis álmodom:
Bíbor bársonyba bújt testem verejtékem simítja végig,
szenvedésem izzadom,
aurád melegét még érzem kihûlt ágyamban:
a tõled kapott plüsst ölelem - a veled vagyok érzést szorítom
szeretõ lelkemhez.
...a téglák hézagai között emlékképek lapulnak,
beszélnek hozzám suttogón, s
a szennyes ablakon beköszön a magányos lámpafény...
marica - február 15 2008 06:21:21
Drága Lackó!
Könnyeket csltál szemembe!Nagyon fáj! érzem.
De az a kis plüs segít a túlélésben.
Sebedre Gyógy ír, karrodban meleg.
S meglásd a mélybe hullanak a kínthozó szerelmek.
Nagyon szépen érzékletesen írtad a versedet. mindenátjön amit közölni szerettél volna lelkitusádból.
Szeretettel gratulálok: Marica mama
kormi37 - február 15 2008 11:57:00
Szép a hasonlat amit használsz. tele érzelmekkel, ami benned van. Szép lett. Gratula. Szeretettel:Kormi
denes - február 15 2008 12:05:19
Érzékletes volt ez a szelíd, végtelen szerelem.
szoszircsi - február 15 2008 12:09:21
Laci!...csak így szabad szeretni...még ha fáj is...ezek a mélységek érlelik lelkedben az elkövetkezõ,új szerelmet...szívemmel gratulálok versedhez-ircsi
holdangyal - február 15 2008 13:51:04
Szeretettel gratulálok! Szépen, s áthatóan csengenek soraid. Azt hiszem, mindnyájan VELED ÉRZÜNK!
madi69 - február 15 2008 18:33:45
Tehát a holnapi feladatom akkor foglalkozni ezzel a másik nagy fájdalmaddal. Holnap megteszem, ígérem.
Fejem hajtom elõtted költészetednek!
Torma Zsuzsanna - február 21 2008 08:59:11
Kedves Laci!
A "bíbor bársonyba bújt" és az "aurád melege" mily gyönyörû szavak!
Írj még ehhez hasonló sok szépet!
És arra kérlek, csak a szépre emlékezz!
Üdvözöllek: Torma Zsuzsanna