|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Radmila Marković
Gyertyafény
Égő gyertyám a múlt leplébe belekapott,
imbolyogva, égetve mindent megbolygatott,
viaszteste lassú léptekkel cseppfolyósodott,
lánggal együtt sistereve, félve remegett,
mint az anyját sehol sem lelő gyerek, és
nőtt, nőtt a lángnyelv, lyukat fúrt a sötétségbe,
belebújt és falta, falta, felfalta saját testét reggelre. |
|
|
- szeptember 16 2014 09:49:58
Egy remek képfolyam
és sodor magával....
Csodáltam!!
Ölellek érte!
kata |
- szeptember 16 2014 15:20:49
Drága Kata!
Hálásan köszönöm értékes hozzászólásodat.
Szeretettel ölellek: Mila |
- szeptember 16 2014 16:18:34
Radmilám!
Nahyon szépet írtál, gratulálok!
Ölellek: Pircsi |
- szeptember 16 2014 19:02:36
Nagyon érdekes, elgondolkodtató hasonlat. Elégetjük (felemésztjük, eldarájuk...st magunkat a "végére"...milyen igaz. Szeretettel. Éva |
- szeptember 16 2014 19:25:39
Kedves Radmila!
Ez csak az alkony, hol van még a reggel! A gyertyalángja megvilágítja a teret, igaz néha pislog, s viasza fogyóban, de még szórja fényét!
üdv:gufi |
- szeptember 16 2014 21:45:22
Kedves Radmila!
Szeretettel olvastam a versedet. Szofi |
- szeptember 17 2014 09:43:20
Mila ! Ez egy nagyon gyönyörű gondolat és megfogalmazás !
Gratulálok !
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 05. szombat,
Vince napja van.
Holnap Vilmos, Bíborka, Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
