|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 0
|
|
Hoffnung
Es reden und träumen die Menschen viel
von bessern künftigen Tagen;
nach einem glücklichen, goldenen Ziel
sieht man sie rennen und jagen.
Die Welt wird alt und wird wieder jung,
doch der Mensch hofft immer Verbesserung.
Die Hoffnung führt ihn ins Leben ein,
sie umflattert den fröhlichen Knaben,
den Jüngling locket ihr Zauberschein,
sie wird mit dem Greis nicht begraben;
denn beschließt er im Grabe den müden Lauf,
noch am Grabe pflanzt er - die Hoffnung auf.
Es ist kein leerer, schmeichelnder Wahn,
erzeugt im Gehirne des Toren,
im Herzen kündet es laut sich an:
zu was Besserm sind wir geboren.
Und was die innere Stimme spricht,
das täuscht die hoffende Seele nicht.
_______________________________________
Remény
Szebb, jobb jövőről nagyon sokat
Beszélnek folyvást, álmodnak népek,
Kergetnek, űznek vágycélokat,
Arannyal fénylőt és szerencséset.
A világ vénül, majd ifjodik,
Lesz jobb! Az ember reménykedik…
Reménnyel indul az életút,
Az lengi körbe a víg legénykét,
Varázsos fénye csal férfiút,
S vénnel sem tér meg a földbe végképp.
Nehéz futás volt, a sír a vég,
De síron ismét remény a tét.
Nem üres tévhit, hízelkedő,
Mit balga elme előteremtett,
Szívdobogással jelentkező:
Valami jobbra szültek meg minket.
És mit a hang mond belül nekünk,
Az lelket nem csal, reménykedünk…
* * * * * |
|
|
- September 18 2014 07:46:10
Kedves Dávid!
Vers fordításod ismét lenyűgöző.
üdv:gufi |
- September 18 2014 09:01:54
Sorsunk ellen nem sokat tudunk tenni, csak ha odafigyelünk magunkra.
Szeretettel Joli |
- September 19 2014 00:48:43
Kedves Helen, köszönöm hsz-od, örülök, hogy nagyon tetszett. Hálából itt küldöm Dóczi Lajos fordítását, amely egy 1902-ben megjelent Schiller-fordításkötetéből való:
Remény
Az emberek úntalan emlegetik
A jobb napok hajnali fényét,
Aranyos nagy czélhoz a végtelenig
Kötik életök ősi reményét.
A föld avul, ifjúl, mint fán a levél,
De jobbat az ember örökre remél.
A létbe vezérli a tünde remény,
Játékiban érzi a gyermek,
Biztatja a férfit mint esteli fény,
S nem hal meg, holtat ha temetnek.
Mert sírba ha száll kimerülten a vén,
A síron a fejfa irása - Remény.
Nem puszta rajongás, nem hit, babonás,
Nem egy beteg agy sugalatja.
Szív mélyiből hat fel a biztatás,
Hogy jobbra vagyunk mi hivatva.
S mit az emberi szív, a reményteli, sug,
Az mennyei szózat, az sohse hazug. |
- September 19 2014 00:51:30
Kedves gufi!
Köszönöm elismerő szavaid, és neked is küldöm a fenti fordítást, az akkori helyesírással...
Üdv. Dávid |
- September 19 2014 00:53:05
Kedves Joli!
A remény hal meg utoljára. A reményhal meg még később... 
Szeretettel: Dávid |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. April 18. Thursday,
Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
