|
 Vendég: 103
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az éj Nélküled
Csillagjaival már betakar az est,
de gondolataimban még ott lebegsz,
s gyűrött vánkosom míg magamhoz szorítom,
Hold sápadt fénye betekint az ablakon.
A kitakart éjben csillagok ezüstjei,
csókolják helyettem „hűtlen” arcodat,
s képzeletem elhanyagolt percei,
álom keserédes mélyébe sorvad.
Tetszelgek ablakom tükrében natúr,
tükröződésében én vagyok azúr,
s míg viaszfényem lágy teste világol,
nyalogatja sebeim messze távol.
Hiányod szakítja lelkem sebeit,
megfoltozni éhes tűz ád reményit,
tehetetlenül fénykép percet lopok,
kincstelen sötétben hosszút bámulok.
Úgy néma kiáltás hagyja el szám,
ajkam hangtalan megremeg búsulván,
az éj Nélküled, egy csók csak a szemtől,
szétnyit s összehajol pirosan szívtől. |
|
|
- szeptember 26 2014 12:55:45
Kedves novak!
Csodás, ahogy vágyakozó vallomásod, megfogalmaztad!
Gratula! |
- szeptember 26 2014 21:39:08
Remek vbersedben érzelmeid dominálnak. Szeretettel gratulálok: Radmila |
- szeptember 27 2014 16:49:50
Csodálatos!
"Tetszelgek ablakom tükrében natúr,
tükröződésében én vagyok azúr,
s míg viaszfényem lágy teste világol,
nyalogatja sebeim messze távol."
A szenvedés tükre!!!
Ez kimondottan Tetszik
Üdv: marica |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
