|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Tûzért mentem hozzád - bátran
meghúzódtam kis szobádban
te hirtelen
falakat emeltél körénk
és segítetted kinyitni a világot...
ahogy elmentél mellettem - símogatás
kinn rekedt a várakozás
zugok sötétje reccsent
s hajadban futkosott a fény...
Kérdõre vontam a bölcs Napot
õ mondta hogy kezdjük újra!
s ahogy kiáradt a szívedbõl a féltés
értünk felegyenesedett a kedvem...
Minden garasomat összekotorva
kifizettem a foglalót az életünkért
s míg megköszöntem a Napnak a reggelt
hozzám bújt egy csillag melegedni
és én karodban átölelve
darabokra estem szét... |
|
|
- február 16 2008 11:45:41
Köszönöm soraidat. Mindenbõl kitûnik, hogy minden ember más, mindenkinek meg van a maga keresztje, és a sors által elõre megírt út, amin ha kell, ha nem végig kell mennünk. Mi emberek olyan kicsik vagyunk mindenhez, talán érted mire gondolok.
" Ki mondta meg, mi volt a teremtés!
Õ, akitõl van, aki a maga õre,
Õ, aki csinálta vagy nem csinálta,
Õ tudja, tudja ... vagy nem tudja Õ se ?" P.J.
Üdv.J. |
- február 16 2008 12:01:41
és még egy:
Az élet szélben libegõ láng... Rövid szédületes tánc közben... Egy viking közmondás ezt tartja: törékeny, mint a nád... Igen, törékeny, mint a nádszál, amelyet két kézzel ragad meg a fuldokló, mert azt hiszi, örökre fenntartja. De túlvilági, igazi életünkhöz képest néhány röpke perc az egész...Belekapaszkodunk a nádba és már el is törik... Ez a leheletnyi idõ, ez az élet. |
- február 16 2008 12:28:58
Komolyan mondom,ajándék nekem,hogy benneteket a verseiteken keresztül megismertelek!...és bocsánat Ircsi,hogy itt,nálad szólok most Jolihoz is,de ezt ki kellett mondanom! |
- február 16 2008 13:25:07
Ircsi  |
- február 16 2008 15:22:42
Jó a versed, de elõleget nem fizethetünk, az életünkért szerintem. Érdekes megfogalmazással írtad, nekem elgondolkodtató. De aminek el kell jönni, sajnos, ha akarjuk, ha nem eljön. De még éljünk amíg lehet használjunk ki minden percet. Egyetértek jolannal.
De annyit írnék az élet szélben libegõ láng... hozzászóláshoz én is, hogy a rossz ha van körülöttünk, úgy hajlunk mint a nád, a láng pedig csak parázs, akkor még talán élhetünk, de vigyázunk rá amíg élünk, mert az életünkbõl csak egy van. Szeretettel:Kormi |
- február 16 2008 16:22:38
Szépet írtál, találó megszemélyesítéseket használsz, tetszett nagyon.
Maryam |
- február 16 2008 22:33:58
Jolika!...köszönöm mégegyszer,hogy írtál levelet,mert ezzel lehetõséget adtál nekem arra,hogy megmutassak magamból olyan felületeket,amik nem igazán ismertek...
Értem az utalásod...bár a karma nem egy eleve determináló ...hanem egy lehetõség...igaz amit most mondunk és teszünk,már a következõ lét útjának alapjait kövezi ki.....és valóban,az életünk csak egy villanás...és ezt nem ártana mosolyogva -derûvel megélnünk... |
- február 16 2008 22:36:11
cookie001- végtelen kedves vagy...köszönöm...és nincs miért bocsánatot kérned...szívesen ajánlom fel az oldalam bárkinek a dicsérésére...szeretettel-szosz |
- február 16 2008 22:36:57
Laci!!!... |
- február 16 2008 22:42:11
Kormi!...nos az én esetemben - persze jelképesen!!!-igenis "kellett"...de ezt most és itt nem fejteném ki...de maga az is boldoggá tesz,hogy figyelsz rám és megtisztelsz hozzászólásaiddal!!
ha vitatkozós kedvemben lennék..-amiben egyébként nem vagyok akkor azt is megbeszélhetnénk,hogy egy-e az az egy...szeretettel küldöm ölelésem-ircsi |
- február 16 2008 22:44:24
Maryam!...megtisztel töretlen érdeklõdésed-figyelmed... |
- február 17 2008 11:28:44
Örülök, hogy figyelmemet látogatásoddal ideirányítottad. Remek, igazi élmény ez a versed is, mély mondanivalójú, igazi hangulatvers. |
- február 18 2008 23:29:05
Valika!...kölcsönös a látogatás...én is nagyon szívesen térek be hozzád-szeretettel-sz. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
