|
 Vendég: 98
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Tegnapjaim fájó foltja már halvány árny csupán
Valahol szemem sarka alatt didergőn;
Most túltekintek volt-nincs elmúlton és zajló mán,
Mert végre bátor vagyok hinni: van jövőm.
Ha vízgyűrűt rajzolok a holnapoknak tükrén,
Ha íriszem a napkeltén túlra nyitom:
Nem bánt éjhideg magány sem megannyi rajzó rém,
Szoros szárnyat fölém nem a félelem von,
Ímhol - te vagy a szárny, ki ölel oly vigasztalón,
Te vagy a hang, ki bennem bizalmat dalol,
És mert nap-kacs pásztáz általad át örömön s jón,
Elveszett szívem meg-megzörren valahol.
Nem sírok már, míg életemre életed vigyáz,
Míg sorsunk áldja az ég minden csillaga;
Szabadság szele zúg-búg bennem, van reményem száz,
S míg élek - röptéd nem engedem el soha. |
|
|
- október 04 2014 17:35:03
Kedves Szabi!
Remek sorok, magával ragadó képek, nagyon tetszett. Örülök, hogy olvashattalak, "régen" láttalak.
Szeretettel: Vali.  |
- október 05 2014 11:20:00
Érdekes, jó, tetszik.
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
