Mely út az, mely az Igazsághoz elvezet?
Nem lehet más, csak a tiszta õszinte Szeretet.
S hogyan tehet szert az ember e tudásra?
Ha lelkében mindezt meg is találja.
Meg kell, hogy szûnjön a bánat és félelem,
Bocsássuk meg rossz tetteit mindenkinek.
Irigység, féltékenység ne gyõzedelmeskedjen,
Bízzunk és higgyünk újra az emberben.
Egyek voltunk egyszer mind valamennyien,
Szeressük hát egymást mindig emberek.
Nem tól ki a világ, ismét mi velünk,
Mert nem a világból származik a hitünk.
Mert belülrõl fakad a mi Szeretetünk,
Fejlesszük, mert ez az örök természetünk.
A világosság szívünkben terjed már,
Vegyük hát észre lelkünk sugallatát.
Lelkünk léte a Teremtõtõl való,
Ez bennünk az élet, az örökké való.
kormi37 - február 16 2008 19:30:49
Szép és igazmondó a versed. Gratula. Szeretettel:Kormi
szoszircsi - február 16 2008 23:47:46
Babian Te drága lélek!!!...nagyon összeszedett-súlyos intelmek...megfogadható-elérhetõ-betartható...valójában nem is kérsz te tõlünk semmi lehetetlent!!!Forró lávaként árad a szereteted...ölelés-sz.
