|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
Nézem e csodás tájat
a fákat, színes lombokat,
színpompás leveleik
még vidáman kacagnak,
új ruhába öltöztette őket
a természet,
festő nem keverhetne
ennél szebb színeket,
kacagva hintáznak
a fák ölelő karjain,
megpihennek még egyet
a megfáradt nap sugarain,
kéz a kézben vágtáznak
a sikongatva érkező széllel,
vidámak, szertelenek,
bolondozva játszanak,
nem hallják az ősz
fájdalmas sóhaját,
ki a közelgő téllel vívja
ádáz, küzdelmes harcát...
könnyeivel küszködik a természet,
a szél fáradhatatlanul karikázik tovább,
hajtva maga előtt az ősz szomorú dalát....
síró fának levél a gyermeke,
ő volt szülője, ő volt a bölcsője,
most fájó szívvel el kell engedje,
leveti magáról alázattal, csendesen,
hogy tavasszal újra szülessen,
lassan meghal minden,
lehull az utolsó levele,
kis haragos patak lesz
lombjának rejteke,
zúzmarás jégtakaró
csipkés szemfedele...
most aludj, takarjon be a csend,
szunnyadjon ágaidon a lét,
ha tavasszal feltámad az élet,
s az aranyló nap új rügyet fakaszt,
én megköszönöm Istennek,
hogy engedte megérni újra a tavaszt.... |
|
|
- október 11 2014 07:47:14
Kedves Katryna!
Színes képsorokkal búcsúztatod az őszt, s egyben reménykedsz az új tavaszban. Versed sorai csodásan vetítik elém a képeket.
üdv.gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 10. szombat,
Melánia napja van.
Holnap Ágota napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
