|
Vendég: 33
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Menekülj el a büdösből
Zűrzavar trónol, - bábeli.
Kétmillió elnyűtt büdös
lábbeli… Milyen különös,
hogy a közöny itt a király.
Tisztálkodni akar a lét,
mert a kosz fáj, s csípi szemét.
Rím hátán rím, - így játszom én,
pedig a szegénység réme
jár belém olcsó ebédre…
Ám a holnapi jó remény,
egy kávé és egy lekváros
csöpp lepény, - nem mulatságos!
Amikor elfogy minden pénz,
szegénységünk tárgyiasul:
Zöld penész fedi be gazul
a beosztandó kenyeret,
hidegen kenődik a kosz,
melyet az emlék szappanoz.
Menekülj ha jön a nyomor,
bűze itt terjeng. Éhesen
pang a gyomor, száz félelem
zörgeti repedt ablakod.
Otthonodba mar a hitel,
megakarod valakivel
osztani szenvedéseid,
de elfordul minden barát,
s ne hidd, hogy restelli magát.
Menekülj el a büdösből,
mielőtt kegyetlen malma
felőröl, majd letakarva
rádob egy padra a téren,
hogy ne hűlhess ki túl hamar
egészen. Noha nem akar
szétdarált vágyad már semmit,
csak a test az ami küzd még
szemernyit, de messzi tűnt rég
ereje. Nincs ki segítsen…
Egy torz társadalom űz el
innen, kerget vassal-tűzzel,
mert a gyöngék nem kellenek.
Menekülj hát a büdösből!
Nézd, a gyerek már ott szörföl
a világhálón Párizsban.
Dolgozik, utódot nevel,
távol van, - de békére lel.
Persze az igazán gyöngék
maradnak, kínlódnak tovább,
talpuk ég, ám nem visz a láb.
„Itt élned, halnod kell!” – Nógat
maradásra a haza hű
szózat. Édes-keser nedű…
Ezer esztendős bor a Hon,
címkéjén veretes címer.
Szép nagyon! Savanyú cíder
mégis, ami benne buzog,
műanyag palackba mérve.
Koldusok kenyere, - vére…
Megúszni kéne ezt a kort,
ahol sandán lenézik a
nyomort. Abcug parazita
aki bármilyen hibából,
a büdösben alamizsnát
számol és leissza magát.
Ne te legyél ez édesem!
Szedd össze maradék hited,
még terem pirosló szívet
a most csak homályos jövő,
lehet majd ligeted folyton
gyümölcsöző, meleg otthon!
Dobogjon az a kis piros!
Hagyd hátra ami felőröl,
mi rossz, kezd újra előről!
Apránként rakd a holnapot.
Trónolhat zűrzavar, közöny,
nem hagyhatod hogy sűrű könny
homályosítsa most a célt,
amelyet el akarsz érni
azért, hogy ne kelljen félni.
Ha lassan felépül léted,
a többség fals igazsága
nem éget többé. Szobádba
besüt a pajkos napsugár,
eljátszik vázád oldalán
a nyár. Melegsége talán
arcodra csal egy kis mosolyt,
és ha eljön majd az este,
a Hold átkarol féltőn szeretve. |
|
|
- október 21 2014 14:05:30
Először elküldöd, majd marasztalod a kedves olvasót.
A véleményem a kivándorlásról, magyar közmondás szerint, nem mind arany, ami fénylik. Kint sem rózsás ám a helyzet, csak aki gyermektelen az viszi valamire, ha van kitartása, szorgalma a munkához. Kint soha nem leszel igazán elfogadva, mindig bevándoroltnak számítasz.
Kint arányaiban ugyanolyan drága minden, mint itthon. Vannak jó kedvezmények, fodrászhoz mész min. tízezer forint, egy fogorvosi vizsgálat százezer forint körül mozog.
Beleértve a saját gyerekemet is, csak ezt üzenem azoknak, akik kimenetelen gondolkodnak, nem hiába születtek oda, ahol éppen élnek, mert ott a helyük.
A versed méltán tükrözi a mai kort, a tőled megszokott magas színvonalon !
Szeretettel Joli |
- október 21 2014 15:23:34
Köszönöm Joli!
Nem akartam sugallni a kivándorlást!
A családom zöme már kivándorolt, és borzasztó az itt maradottaknak.
Van akinek sikerül, van akinek nem, de ez egy másik téma.
Én csak azt a sok, mélyszegénységben élő lelket sajnálom akik itt a 21. sz-ban ellehetetlenül tengődnek nap mint nap.
Nem mindig a többségnek van igaza... |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|