|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Végigbolyongtad már a világot
és elkoptattad önmagad.
A földön minden bolond lyuk látott.
Lelked tükréhez köd tapad.
Szeretnél élni, meglovagolni
ismeretlen, vad trendeket.
De elnyűtt szíved, e megunt holmi
a szürke porban lenn reked.
Időszú perceg idegeidben.
Ifjúságot hazudsz gondtalan.
Elméd sarára lidércfény libben.
Éjednek csorba holdja van.
Emlékeid bús kényszere hajt még,
korbácsos, régi megszokás.
Minden rossz kocsma sarka új hajlék.
Nem kell, hogy magadnak megbocsáss.
Nevet, barátot, hazát váltogatsz
űzött vesztesként untalan.
Ott hajszolsz ihlető forrásokat,
ahol a halálnak kútja van.
A ketrec, mit szabadságodnak hívtak,
rád zárul örökre hirtelen.
Jajongsz egy álmokból tákolt sírban:
Szűk helyre küldtél, én Istenem! |
|
|
- október 25 2014 09:28:22
Remek vers, ha saját út akkor is, ha csak elképzelt akkor is.
Reméljük a Világfi azért nem vész el a nagy világban.
Szeretettel Joli |
- október 25 2014 16:45:41
Köszönöm, hogy elolvastad a versem. Örülök, hogy tetszett. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
