|
 Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Őszidő
Éltem őszbe halad, s hamar itt a tél,
csak lelkem őrzi már a derűt,
s a fiatalság friss leheletét.
Testem sajog, s jajdul naponta,
homlokomon sötét felhők,
arcomon ráncok sorakoznak.
Csak a szemem, csak az mutatja még,
hogy odabent ezernyi láng, mi ég.
Ó, ki fogja e testet még így is szeretni,
ki fogja lelkemet tenyerébe venni?
Ki az ki szívemben lángot szít újra,
s felvisz a hegyre, a hátán, a csúcsra?
S ki az, ki majd ott lesz velem,
mikor tetteim méretnek patikamérlegen,
mikor szívemből a láng kihuny,
s hamuként a széllel szárnyalni indulok?
(Monori Andrea 2014.11.07.)
|
|
|
- november 08 2014 06:15:36
Az őszidőben ilyen gondoltok törnek elő, s Te nagyon szépen szedted versbe.
Szeretettel gratulálok: Maria  |
- november 08 2014 08:35:29
Köszönöm Maria |
- november 09 2014 11:35:36
Nagyon tetszik a gondolatmeneted Igen, ezek a nagy kérdések!
Csak gratulálni tudok: KíberFeri |
- november 09 2014 12:41:19
Köszönöm Feri! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
