|
 Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Őszi reggel szürke ködben
látóhatár szinte nincsen.
Kilátástalan ablakom
kitekint sorsomon.
Lassan oszlik a szürkeség,
erőlködik a fényesség.
Hátha mégis, hátha újra
rátalálok másik útra,
elvezet majd otthonomba,
a végtelen nyugalomba.
Itt van az ősz, itt van újra,
ősz hajam cibálja, fújja.
Fogatlan szám csak nyöszörög,
friss levegőért könyörög.
Szürke hályog ül szememre,
szürke lett a világ, szürke…
Görbült gerinc viszi testem,
a minap is orra estem.
Jaj, nem jó öregnek lenni!
Élve pokolra kell menni.
|
|
|
- november 11 2014 23:52:18
ez a vers több mint egy öszi depresszió, szívszorító valóság..
Mamuszka mindig mélyen megérinted a lelkem--- |
- november 12 2014 06:07:19
Mamuszka Drága!
Igaz, nagyon igaz minden szavad. Átélni a teljes leépülést egyedül, segítő-kéz nélkül. Helyzetünkre nincs vigasz.
Együtt-érző szeretettel: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
