|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ráncokba vonod homlokod,
magadba fojtod sóhajod.
Csak alig-reményed éltet,
vigaszod, hogy Isten szeret.
Csapkod életed ostora,
mennél, de nem tudod hova.
Cipeled, de már nem bírod,
egyre nehezülő sorsod.
Kőszikla voltál erős vár,
ne hagyd, hogy sodorjon az ár.
Fogadd el segítő kezem,
féltve óvó szeretetem.
Mielőtt leteper végleg,
dobd el szenvedélyed.
A barátok visszatérnek,
látod, mégis szép az élet! |
|
|
- november 25 2014 18:41:07
Kicsit csapongó a mondanivalód, a végére a remény győzött!
Jó, hogy olvashattam: KíberFeri  |
- november 26 2014 08:20:26
Emberi sorsok, életképek, vívódások. Mindennapjaink aktualitása.
Gratulálok, remek tartalom.
Szeretettel: Vali. |
- november 26 2014 15:40:40
Kedves Feri!
Egy kedves Barátomnak szántam a b veset. Küszünüm, hogy olvastad: Maria  |
- november 26 2014 15:42:15
Igen! Valikám én is ezt az aktualitást éreztem a mások szomorú életét figyelve, aggódva.
Köszönöm , hogy méltattad versemet: Maria |
- november 27 2014 23:15:19
Nagyon jó gratulálok ez nagyon tetszik..
Üdvözlettel. |
- november 27 2014 23:32:04
Szeretettel gratulálok: Mila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
