|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Otthonom a föld mélye lesz,
Halmomon egy zöld, maroknyi kert.
Nyugalmam az elmúlás,
A halál ölelõ szerelmesem,
Gyermekeim a vágy és a reménység
Az élet után.
Van aki száz évet élhet,
Nyolcvanat, hetvenet,
Nekem a huszonhat is
Bõven elég,
De mégis ha lehet kérem,
Hogy ne még!
Szeretnék még élni,
Örülni, szenvedni,
Hiszen az élet,
Épp ezért emberi.
Van erõm küzdeni,
S gyõzni
A halál felett,
Hogy élni legyen erõm,
Ti segítsetek!
Veszprém: 1977. március
Mullerné A. Ilona |
|
|
- február 18 2008 10:07:07
A halál motívumát jeleníted meg a versedben, különös ellentétre építesz, mert életigenlés, pozitív gondolatok ellensúlyozzák az összképet. Tetszett.
Maryam  |
- február 18 2008 10:08:02
Fájdalmas a vers, mondanivalója, ami küzdés az életért,szorongató és félelmetes, de e sorokon keresztül is a lelki segítség megtalál majd és úrrá leszel a bajokon. |
- február 18 2008 14:57:33
A remény és hit sok mindenen átsegít, hidd el! Van, amikor az ember azt hiszi, vége, mert átcsaptak feje felett a hullámok. De ha bízol és hiszel, sok nehéz csapás után talpra lehet állni!
Szépen öntötted versbe a mondanivalót! |
- február 18 2008 15:38:22
Nem esett messze az alma a fájától. Vagy a leány az édesanyától!
Nagyon szép és megrendítõ sorok. Jön a tavasz és minden gyönyörû És a leggyönyörûbbek a " haszontalan" UNOKÁK!!!!!!Nem igaz?Kívánok erõt egészséget és nagyon nagy boldogságot!Szeretettel Babian |
- február 18 2008 16:35:28
Minden változik, elmúlik és helyet a valami másnak.Leggyötrõbb helyzeteinket is észerevétlenül feloldja az idõ.
Üdv.J. |
- február 18 2008 18:26:19
Kedves Ildikó!
Fogadd szeretettel
Õszinte szívvel
Könnyeket hullajtó, királykékék rózsa,
Legyen Tehozzád szívem hordozója
Súgja meg halkan, együttérzésem,
Kérem Jézus Krisztust: segítsen, segítsen!
Lelkem Bánatkútját, kinyitom elõtted,
Mit te már nem bírsz, abba beletöltsed.
Szövök néked csipkét, puhát, selymeset,
Kisírt szemeidet, abbatörölgesd meg,
Varázsolok mosolyt, fáradt orcádra,
Hogy életed Gyöngye csakis azt lássa,
Leszállok a mélybe, onnan felemellek,
Visszahozom néked elhagyott erõdet,
Vagy bánatodnak játszótársa leszek
Elvonom tõled, teremjen türelmed,
Bohócod leszek földön fetrengve
Legyen helyetted ki a kínt, elrejtse.
Leszek vándor, vászon hátizsákból
Szórok feléd mosolyt e nagy távolságból,
Helyette megtöltöm fájdalmas kínoddal
Magammal vonszolom, csak tovább bírjad.
Most a tintakönny, tollamból Érte,
Teérted, helyetted sírja betûdalát,
Versel szavakból értetek hozsannát,
Könnyeket hullajtó királykék rózsát.
Sz: marica |
- február 18 2008 19:00:26
Minden tiszteletem a tiétek! |
- február 18 2008 20:42:30
Le kellene térdepelnünk...összekulcsolt kézzel...és semmit,de semmit nem szólni...ölelés-i. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. május 06. szerda,
Ivett, Frida napja van.
Holnap Gizella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
