|
 Vendég: 74
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A múló évek öltöztettek vágyba,
hogy újra hívj, nevess, vagy szólj reám.
Én nem készültem ilyen árvaságra,
mégsem értékeltelek igazán.
Hogy létezel, oly természetes volt!
Ikonná csak az évek érleltek,
mint élesztőgombák a nemes bort,
mint borostyánná ér a fa mézgája.
És sokasult, mint cseppből óceán,
fahéjas emlék, csillámló percek árja.
Most, Karácsonykor, úgy szorít a bánat,
úgy fáj a hangod, ősz fejed hiánya,
és a tudat, hogy már minden hiába,
nem boríthatlak szeretet-virágba,
- hogy nem leírható.
|
|
|
- december 14 2014 09:58:08
Érdekesen szép...
KíberFeri  |
- december 14 2014 16:26:37
Köszönöm, kedves Helen. Ahányszor újraolvasom, mindig megkönnyezem... |
- december 14 2014 16:27:23
Kedves Feri, köszönöm az olvasást. |
- december 16 2014 18:40:46
Mem leirható...és Te mégis megpróbáltad,megkönnyeztem! Köszönöm hogy olvashattam:Valika |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
