|
 Vendég: 118
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az jutott eszembe akkor, hogy ha egyszer,
csak egyetlen egyszer érinthetném szíved, -
s közelebb engednél magadhoz már végre,
oly' közel, hogy fájjon, ha tán elveszíted
azt, mit szentként őrzöl lélek-lakat alatt, s
kendőzöd, miként zörgő avart hó-suba; -
és félsz, annyira félsz magadat megnyitni...
mert eddig senkihez sem szólt az a csuda,
mely ott rejtve benned most tanul beszélni;
szerelmes, érzelmes hangzókat gyakorol, -
közben tágra nyitott pupillákkal eszmél...
hiszen sosem látott messzeségbe sodor,
s mégis közelebb érsz mindig a Nagy Úton,
amin mögötted én boldog társ-magányban
megyek, abban bízva : egyszer észreveszel,
egyszer hátranézel, ...biztosan...elszántan. -
(2014. november) |
|
|
- január 11 2015 17:58:35
Vágy, remény a reménytelenségben? Egyedül a társ oldalán?
Gratulálok versedhez! |
- január 11 2015 18:36:06
Társas magány.....nagyon mélyen átérzem soraidat.Szeretettel:fava |
- január 12 2015 18:19:31
Gyönörű költemény.Éva,gratulálok ! |
- január 12 2015 22:26:56
Kedves Stapi!
Nagyon jók a felvetéseid, de még többet is kérdezhetsz...belefér.   Köszönöm szépen figyelmedet. Éva |
- január 12 2015 22:27:44
Fava kedves!
Nagyon örülök, hogy tetszik. Köszönöm szépen az olvasást. Éva |
- január 12 2015 22:29:02
Kedves Elemér!
Örülök, hogy jöttél. Hálásan köszönöm látogatásodat. Éva |
- január 14 2015 12:45:16
A társas magány társtalansága... |
- január 18 2015 19:19:07
Kedves Zsuzsa!
Rettenetesen emésztő tud lenni, alig van annál lélekölőbb. 
De ez most - picit - másról szólt. Nem baj, én annak örülök, ha sajátos érzelmezések és látásmódok vannak. Köszönöm szépen az olvasást. Éva |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
