|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,216
|
|
Megállt a röpte. Min vágtatnék - már nincs oly áramlat,
Már nem suhan-zúg a valaha zabolátlan szél,
Dér-zománc üveggömböket csiszol a hideg harmat,
Harsogó hóval lépi át a küszöböt a tél,
És fáradt szárnyam örök álomba takar.
A bennem verdeső rabmadár-szív vágya nem dobban:
Zúzmara sóhaja sző fölé fehér pókhálót,
Aztán szilánkokká törik egyetlen pillanatban,
Mint utolsó levélhullás hagyja el a valót,
És már csak aludni, csak aludni akar... |
|
|
- január 13 2015 08:02:47
micsoda bensőséges és fájdalmasan szép természeti képet festettél-mikor a fagyos külvilág veszi át a hatalmát felettünk. olyan szép a szavakkal varázsolt pillanat..
""Dér-zománc üveggömböket csiszol a hideg harmat,
Harsogó hóval lépi át a küszöböt a tél,
És fáradt szárnyam örök álomba takar." |
- január 13 2015 08:25:14
Nagyon-nagyon jó a versed, gratulálok!
Üdvözlettel. Wino |
- január 13 2015 18:31:24
csodaszép természeti képekkel festett pillantkép,fájdalmas,mégis szép...gratulálok! Szeretettel:fava |
- január 18 2015 16:22:32
Mélységesen megható, összeszorul a szív.  <3 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 17. péntek,
Hedvig napja van.
Holnap Lukács napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
